A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Háfra Mátyás, KÖTIKÖVIZIG, Galicz Éva, Szedlák Gabriella, Pap Zsanett, Kruzslicz Krisztina, KÖTIKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi helyzete és kihívásai a KÖTIKÖVIZIG területén

gazdálkodási tervek különböző szinten történő jóváhagyása nem fog akadályokba ütközni. Valószínű a célok eléréséhez egy újfajta megközelítés kell, és biztos, hogy el kell vetni az eddigi „beidegződött” rossz gyakorlatokat. Meggyőződésem, hogy tervezésben résztvevő szakmák (biológus, vízépítő, ökológus, természetvédő, társadalomkutató stb…) mindegyike megtalálja a maga helyét és feladatát. A VKI lehetőséget biztosít a már csaknem „feledésbe merült” szakmák előre törésére. Nem kell újat létre hozni, csak a meglévő ismereteinket összegyúrni és a lehetőségekhez mérten maximumot alkotni. Legyünk alaposak és mérnökök úgy, hogy figyelembe vesszük a környezetünk érdekeit, értékeit és akaratát. Nem a rövid távú célok elérésére kell törekednünk! Az lesz a legdrágább! Ismerjük meg, ha kell, méretezzük újból, ellenőrizzük a vízgazdálkodási rendszereinket, hiszen tudjuk, hogy a mezőgazdasági struktúra átalakításával már más igények jelentkeznek a korabeli mértékadó igénybe vételekhez képest. Lehetőség van a társadalomhoz szólni és felhívni a figyelmet, olyan vízgazdálkodást érintő problémákra melyek megoldásra várnak. Kellő felvilágosító, nevelőmunkával, ez közép-és hosszú távon visszatérülő befektetés lehet. Ez most jó lehetőség, éljünk vele. Erre van igény, tapasztaljuk. Persze a vizeink védelme nem csak a VKI-ben érintettek feladata, ezért a mostani apropója kapcsán érdemes jól meghatározni a jövő céljait. A közös érdek jól összekovácsolt érdekközösséget és közös akaratot is alkothat. A közös elhatározás a közös célok eléréséhez a helyes út kijelölését is meghatározhatja. Ezért 2009 januárjában felvállalva az úttörő szerepet (a társadalom szélesebb körét érintően) és a KÖTIKÖVIZIG területén lévő önkormányzatokat és a vízgazdálkodási társulatokat tájékoztattuk a vízgazdálkodási kérdésekről és a lehetséges intézkedésekről. Célunk az volt, hogy ismerjék meg és alkossanak véleményt, vitatkozzanak és az egységesen szervezett országos rendezvényeken, legyenek aktívabbak a PP, PR tevékenység és az intézkedési tervek elfogadása során. Úgy gondoltuk, hogy a rendelkezésünkre álló információk és ismeretek birtokában bevállalható az országostól jóval előbbi konzultációk szervezése. A dolgozat a 2009. évben az alkalmazott módszer eredményeit és tanulságait foglalja össze. 2. A tervezés és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elfogadásának menete A Tisza részvízgyűjtőn a tervezés feladatok koordinálását a 2007. május 24-én megalakult Tisza Részvízgyűjtő Programtanács szervezte egészen a tervezésére megalakult konzorcium pillanatáig. A területi aktív központi tervezési szervezési munka a 2009. januárjától kezdődött el. Eddig az időpontig az igazgatóságok szinte önállóan a Programtanács koordinációjában végezték a tervezési, adatgyűjtési és szervezési munkákat. Leginkább a VKKI-val egyeztetett tematika és a közben közzé tett különböző tervezési módszertanok alapján. Sajnos a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés támogatására a közbeszerzési eljárás lefolytatása miatt a tervezés jelentős csúszásba került, így a nyertes pályázónak nagy időhátrányt kell, kellett ledolgoznia. A pályázat elbírálása közbeni időpontban azonban az igazgatóságokon a megkezdett munkák nem álltak meg, azokat tovább folytatták, hiszen a vonatkozó rendelet a felelősségeket egyértelműen kijelölték számukra. Ennek megfelelően a KÖTIKÖVIZIG a következőkben bemutatott tervezési és jóváhagyási ütemtervet fogadta el, melyet az érintett megyei szervezeteknek is ismertetett. 2