A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Páris Emil: Felszínalatti vízadó rétegek hasznosítási lehetőségei az éghajlatváltozás hatásai kezelésében a Duna-Tisza köze példáján bemutatva

c./ A beszivárgott víz függőleges összetevőjének meghatározása. A következőkben meghatároztuk függőleges nyomásgrádiens segítségével a rétegekben függőleges irányban mozgó, negatív és pozitív nyomásállapotú vízmennyiségeket. E vízmennyiségek számításakor, szakirodalmi adatok alapján kv = 0,4 ‰ m/d függőleges irányú szívárgási tényezővel számoltunk. Áramlás a negatív nyomásállapotú területeken: Duna-Tisza köze: 5960 km² x 0,4‰ m/d x 0,05 m/m = 1 192 000 m³/d d./ A talajban vízszintes irányban áramló vízmennyiség meghatározása A beszivárgott csapadékvizekből a rétegek felé vízszintes irányban áramló vízmennyiségeket a 0 potenciálvonal mentén, területenként a következő képlet segítségével határoztuk meg: Q = L x m x k x i Ahol Q = a vízhozam m³/d, L = a szivárgási vonal hossza m-ben, m = a szivárgás mélysége m-ben, k = a szivárgási tényező m/d, i = nyomásesés m/m. A szivárgási hossz és a mélység a negatív nyomásállapotú területek mentén a következő: Terület L km m m k m/d i m/m Duna-Tisza köze 250 100 4,32 0,001 A terület vízhozama: 108000 m³/d e./ A felszínalatti tározótérfogat adatainak értékelése. A tározási grafikonból megállapítható, hogy a vizsgált terület alatt a negyedkori rétegekben 629 km³ víz található. Az előbbi szám nem foglalja magában a térszinttől 30 m mélységig terjedő rétegekben levő talajvizet és a folyók törmelékúpjaiban található e mélységig terjedő vízmennyiségeket. E felszínalatti tározó feltöltődésének időtartamára következtetéseket lehet levonni Deák, hasonló esetekre vonatkozó, irodalmi közlésekben szereplő izotópos mérésekkel való vízkor meghatározásainak eredményeiből, illetve Márton hasonló eredményt szolgáltató vizsgálataiból, melyeket a Nyírség vonatkozásában végzett. A felszín alatti tározótér feltöltődésének idejét 20000 évben vettük figyelembe. Amennyiben a fenti értékkel elosztjuk a tározótérfogatokat, akkor megkaphatjuk a felszín alatt naponta tározódó vízmennyiséget: Qt = 629 x (10 exp 9) m³ / 20000x 365 nap = 86164 m³/d f./ A rétegvizek mérlegének megállapítása. A rétegek felé irányuló vízmennyiségek összesítése, a negatív nyomásállapotú területekre vonatkoztatva: c./ Függőlegesen beszivárgó vízmennyiség: 1192000 m³/d d./ Vízszintesen áramló vízmennyiség: 108000 m³/d e./ Rétegben való tározódás: 86 000 m³/d A negatív nyomásterületen belüli víz: 1386000 m³/d Az előbbi vízmennyiség nagyobb mint az a./ alatti csapadék: 914410 m³/d A pozitív nyomásállapotú területen mozgó vízmennyiség: c./ Függőlegesen beszivárgó vízmennyiség: 1588000 m³/d d./ Vízszintesen áramló vízmennyiség: 108000 m³/d A pozitív nyomásterületen belüli víz: 1696000 m³/d 10