A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodásának fenntartható fejlesztése
7. ábra. Tározók a Homokhátság talpvonalánál a Duna-völgyben A Homokháti-tóhoz hasonlóan, a töltések nyomvonalát itt is csak hozzávetőleg adjuk meg. A Duna-völgyi-tó ábrázolt területe 295 km 2 , a mélysége Szabadszállás felett átlagosan 0,5– 1,0 m, sok szigettel tarkítva, Szabadszállás és Fülöpszállás között már 1,0–1,5 m, Fülöpszállás alatt 1,5–2,0 m, az alsó harmadában pedig már 2,0–2,5 m-es mélység lenne, de kisebb szigetek, szárazulatok elvétve még itt is előfordulnának. Az ábrázolt tó kerülete 180 km, ebből 100 km természetes vízszél, 80 km-en pedig töltésezés szükséges. Az egy méternél kisebb vizet tartó töltést sárga, az 1-2 m közötti vízoszlopot tartó töltést barna vonal jelöli. 2 m-nél magasabb vizet csak a völgyzárógátnak kell tartania. Az Őrjegi-tó ábrázolt felszíne 70 km 2 , viszonylag egyenletesen 2-3 m mély, szárazulatok alig lennének benne. A kerülete 42 km, ebből 20 km a Homokhátság talpvonalára támaszkodó természetes vízszél, a nyugati illetve déli oldalán 22 km hosszúságban töltésezés szükséges, 1-2 m közötti vízoszlop megtartására. A két vízfelület együttesen a Balaton 60%-ával egyezik meg, térfogatuk 620 millió m 3 . Üzemelés: A tározók táplálásához a KÖF felső 12 km-es szakaszát 42 m 3 / s kapacitásúra fel kell bővíteni, innen a 6. ábrán rózsaszínnel jelzett 5 km-es nyomvonalon – amely jórészt széles fokmederben halad – a vízhozam nagyobb része Kunszentmiklós alatt bevezethető a Duna-völgyi-tó 15