A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
egy félévben sem következett be. A 97%-os vízhozam Aradon (téli félévben) is és Makón is (nyári félévben) egyszer fordult elő. A 80%-os valószínűségű kisvízhozam 57 évből 6-10 évben, a 90%-os vízhozam 4-6 évben következett be. Kiszámítottuk, hogy félévente sokévi átlagban hány nap következnek be az egyes vizsgált vízhozam értékek. Ez Aradon és Makón is a 97%-os valószínűség esetén 0-0,3 nap, tehát 57 év alatt csak egészen kivételesen következett be ilyen kis vízhozam. A 80%-os és 90%-os valószínűségek esetén 2,2-4,0 nap, illetve 1,0-1,6 nap volt a sokévi félévi átlag. A félévenkénti maximális esetszám (napok) a 97%-os valószínűségnél jellemzően 0 nap (Aradnál a téli félévben 1 nap). A 80%-os és 90%-os értékeknél 28,2-41,9 nap, illetve 22,2-33,7 nap. 9. Összefoglaló megállapítások – A Maros alsó szakaszán az 1951-1980 időszakhoz viszonyítva, 1980 után nőttek a minimális vízhozamok, csökkent a kisvizes időszakok időtartama, nőtt a kisvizes időszakok száma; – A statisztikai vizsgálat alá vett 57 évből 2 évben (Arad), illetve 6 évben (Makó) nem voltak vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszakok; – A leghosszabb kisvízi időszakok esetenkénti víztömeg hiánya 500-800 millió m 3 , ami akkora mennyiség, amelynek pótlására jelenleg nincs elegendő víztározó kapacitás; – Az emberi beavatkozások vízjárásra gyakorolt erős befolyása miatt nem mutathatók ki az éghajlatváltozás kisvízi lefolyásra gyakorolt hatásai. 14
