A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
(összesen 45 millió m 3 ), nagyobb számban és nagyobb tározótérfogattal a Gyulafehérvár alatti mellékfolyókon, a Sebesen/Sebeş, Sztrigyen/Strei, Csernán/Cerna (összesen 255 millió m 3 ) épültek ki. A Maros gyulafehérvári szelvénynél évente átlagosan mintegy 3313 millió m 3 víz folyik át, aminek üzemi szinten elvileg az 1,4%-ka tározható be. A lejjebb lévő víztározók hatását is figyelembe véve, a Maros aradi szelvényénél az évente átlagosan lefolyó 5806 millió m 3 vízmennyiség üzemi szinten 5,24%-ka tározható be. Ha szélsőségesen kisvízi évet (minimális évi közép vízhozam) veszünk alapul akkor Gyulafehérvárnál elvileg az évi víztömeg 17,7%-ka, Aradnál a 9,5%-ka tározható be. A víztározók nagyobb része energetikai hasznosítású, másik része ipari célú vízellátást biztosít (Szásszentiván/Ighiş, Csolnakos/Cinciş), de mindegyik esetben árvízcsökkentő hatásuk is van. A Sebesen és a Sztrigyen található víztározók biztosítják a szükséges vízmennyiséget az itt üzemelő hidroenergetikai rendszerek üzemeléséhez. Itt tehát, a vízleeresztések alakulása döntően az energia szükséglet és a víztározóban rendelkezésre álló vízkészlet függvényében történik. Ez azt is jelenti, hogy kisvizes időszakban a vízerőmű alatti mederszakaszon a „csúcsrajáratási” üzemeltetési módnak megfelelően, a nap egyes szakaiban, hirtelen a természetes lefolyásból származó vízhozamhoz képest ennek többszöröse jellemző, majd ezek a vízhozamok néhány óra múlva gyorsan lecsökkenek a természetes lefolyásból származó vízhozam értékek alá. A Sztrigy Őrváraljai/Subcetate erőműnél lévő két turbina közül az egyik beindítása esetén 40 m 3 /s vízhozamot ereszt le, de ha mindkét egysége egyidőben működik, a leeresztett vízhozam 80 m 3 /s. Egy ilyen viszonylag kisebb folyó (sokévi átlagos vízhozama 24,0 m 3 /s) esetében, ezek a nagy vízhozam impulzusok alapvetően megváltoztatják a vízjárás jellegét. A Sebes és a Sztrigy felől naponta többször is érkező legfeljebb néhány óráig tartó mesterséges árhullámok, a Maros kisvízi vízjárását is jelentős mértékben átalakítják. Annak ellenére, hogy ezek a külön-külön létrejött hullámok a mederben gyakran egymásra futnak és számottevően ellapulnak, módosítják a Maros teljes alsó, Tisza torkolatig tartó szakasz kisvízi események jellegét, mennyiségi, gyakorisági és tartóssági jellemzőit. A víztározókon kívül más vízműtárgyaknak is van lefolyásmódosító hatása. A legnagyobbak ezek közül, a Radnóti/Iernut és Déva-Marosnémeti-i/Deva-Mintia hőerőművek, ahol 5,06 m 3 /s vízhozamot-, illetve 15,9 m 3 /s vízhozamot emelnek ki a Marosból, majd vezetnek vissza oda szennyezett vizeket (www.directiaapelormures.ro/pdf/PMBH_2008_Mures_Cap3_43_3). A városokban, nagyobb ipari központokban (Marosvásárhely/Târgu-Mureş, Marosludas /Luduş, Szászrégen/Reghin, Torda/Turda, Marosújvár/Ocna-Mureş, Enyed/Aiud, Székelyudvarhely/Odorheiu-Secuiesc, Szászmedgyes/Mediaş, Kiskapus/Copşa Mică, Segesvár/Sighişoara, Dicsőszentmárton/Târnăveni, Gyulafehérvár /Alba-Iulia, stb.) számos 1 m 3 /s-nál kisebb, de összesítve jelentős vízjárás módosító hatású ipari és kommunális vízhasználó is van. 5. A felhasznált vízrajzi adatok A kisvizek részletes hidrológiai feldolgozásához napi vízhozam adatokra van szükség. A rendelkezésre álló folyamatos vízhozam adatsorok hossza a Maros alsó szakaszán, a romániai Gyulafehérvár, Arad és magyarországi Makó szelvényeknél, több mint 40-50 év. Ez az időszak nem homogén, a befolyásoltság tekintetében legalább két különböző részidőszakokat foglal magába. A vízhozamok 1980-ig természeteshez közeli jellegűek voltak, ezt követően, a kiépült víztározók és vízhasználatok vízjárás módosító hatása miatt a lefolyás időben átrendeződött. A napi vízhozam adatsorokat a romániai folyószakaszon lévő vízrajzi állomásokra a román hidrológiai évkönyvekben-, romániai elektronikus adatbázisokban, a Maros Makó állomásra 1950-től a magyar vízrajzi évkönyvekben, illetve a MAHAB-ban találhatók meg. Az adatok összehasonlító értékelését a különböző időszakokra (a befolyásoltságot romániai vizsgálatok adatai alapján vettük figyelembe) különkülön kell elvégezni. Az 1951-1980 időszakban, a kisvízhozamok természeteshez közeliek voltak, és csak kismértékben voltak befolyásolva emberi beavatkozások által. Az 1981-2006 időszakban viszont, amikor a lefolyás éven belüli, sőt (a legnagyobb víztározók alatt) sokévi átrendeződéshez vezettek, a befolyásoltság mértéke jelentősé vált. Romániában a 80’-as évektől kezdődően a vízhozam feldolgozások készítésekor, az egyes vízrajzi állomások szelvényeire - a mért adatok mellett – előállították a természetes lefolyást tükröző vízhozam 4
