A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: Mértékadó árvízszint számítása az ADUKÖVIZIG fővédvonali szelvényeire
4. Számítjuk a 2006. évi nagyvizi mérés adataiból a töltéskilométerek közötti eséseket (I tkm ). Ez az érték már tartalmazza az árvízkor jellemzően az adott szakaszra kialakuló esésviszonyokat. Így vesszük figyelembe az árvíz levonulását helyben befolyásoló tényezőket (kanyarulatok a töltésben, lehajtó rámpák, épületek, erdők, stb.). Tudnunk kell, hogy egy magasabb szinten levonuló árvizet ugyanezen befolyásoló tényezők nyilvánvalóan máshogy módosítanak, azonban ezen megközelítés legalább figyelembe veszi a helyi viszonyok hatását. 5. A mérésből számított helyi esés (I tkm ) és a szakaszra számított eséshányados (I H ) szorzata megadja, hogy a MÁSZ alatt mennyi lenne ugyanezen töltésszakaszon az esés értéke (I MÁSZtkm = I tkm *I MÁSZ /I 2006 ). 6. Az állami vízmércéken a MÁSZ értéke egyértelmű, ezért a mércéhez legközelebb eső alvízi és felvizi kerek töltéskilométerekre az 1-5 pontban meghatározott módszer szerint meghatározhatjuk a MÁSZ értékét (Z MÁSZ =Z 2006 * I MÁSZ /I 2006 ). 7. Az állami vízmércék közötti többi töltéskilométerben lépésről lépésre haladva számítjuk a megelőző Z MÁSZ és az adott helyen jellemző I MÁSZtkm-ból a mértékaó árvízszintet. Problémát mindössze a Solt és Dunapataj közötti töltésszakasz okozott, ahol utoljára az 1956on jegesárvíz járt. A Duna bal partján létesített nyárigát megfogta a 2006. évi árvizet, így nem állt rendelkezésre olyan mérési adat, melyből az előző elveket követve elvégezhető lenne a számítás. Jobb megoldás nem lévén a térkép segítségével jó mérnöki becsléssel a folyóhoz legközelebb eső töltéskilométerek és a folyamkilométerek között 5 helyen sikerült kapcsolatot teremteni. A köztes szakaszokon lineáris interpolációt alkalmazva sikerült a MÁSZ értékeket megállapítani. Immáron az ADUKÖVIZIG teljes fővédvonali rendszerére rendelkezünk MÁSZ értékekkel, melyek alapján az esetleges magassági hiányok értelmezhetők. Javaslatok Jelen eljárás nem teljeskörű csupán egy lehetséges megközelítést vázol a probléma megoldására. Mindenképpen érdemes lenne a mértékadó szinteknél figyelembe vennünk a legutóbbi árvizeink mérésénél tapasztaltakat, mert egy-egy helyi sajátosság komoly mértékben módosíthatja az addig érvényesnek tartott MÁSZ értékét. Sokat segítene a térinformatika és a modellezés nyújtotta támogatás is ehhez azonban pontos geometriai adatokra van szükség.
