A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - dr. Mátrai Ildikó, Rózsáné Szűcs Beatrix, EJF: A garai Sóstó növényzetének természetvédelmi értékelése és a helyreállítás lehetőségei

7. ábra. A gyomosodott cickafarkos füvespusztai társulás és a szolonyec szikérnövényzet A cickafarkos szikespusztai társulást a szittyóréttől egy keskenyebb szikérsáv választotta el. A szikér növényzetére (Plantagi tenuiflorae-Pholiuretum pannonici) a vékony útifű (Plantago tenuiflora) és a kígyófark (Pholiurus pannonicus) dominanciája volt jellemző, konstans fajként jelentkezett benne a sziki útifű (Plantago maritima). Helyenként a dárdás laboda (Atriplex prostrata) és a sziki szittyó (Juncus gerardii) dominanciájával jellemezhető foltok tarkították. A garai Sóstón 44 növényfajt azonosítottunk, melyből 3 faj (Cirsium brachycephalum, Orchis laxiflora ssp. elegans, Plantago schwarzenbergiana) védett. A terület természetvédelmi jelentőségét a védett fajokon kívül a pannon flóraelemek viszonylag magas arányú (16%) megjelenése is alátámasztja. A leírt fajok közül a legtöbb (45%) az eurázsiai flóraelemek csoportjába tartozik, 12% az európai és 11% a kozmopolita fajok részesedése. A mediterrán hatást jelző flóraelemek részesedése jelentős (45%), mely a terület dél-alföldi flórajáráshoz (Titelicum) történő tartozásának kérdését veti fel. A vizsgált terület élőhelyi jellegének megfelelően az életforma típusok között a félig rejtve telelők (H) részesedése a legnagyobb, a második legnépesebb csoportot az egyévesek (Th) alkotják. 8. ábra. A társulások természetességét kifejező ökológiai mutatók szerinti elemzés 1-szittyórét, 2-nádas, 3-cickafarkos, 4-mézpézsitos, 5-szolonyec szikér, 6-mézpázsitos szikér, 7-szoloncsák vakszik. 7