A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása
A kritikus magasságot (Sóstó 100 cm-t, az Igali grav. főcsat 24+040 cskm-ben levő vízmércén a 80 cm-t) meghaladó (fölösleges) víz pedig a 25-ös mellékcsatornán keresztül viszszavezethető a főcsatornába. Elzáró műtárgy hiányában a víz a Sóstóban nem tartható vissza és a legtöbbször a nyári-őszi időszakban kiszárad, esetenként azonban a mélyebb részein marad egy kevés pangó víz. (4., 5. kép) 4. kép. Garai Sóstó (2006. 04 hó) 5. kép. A Garai Sóstó (2007. 04 hó) 1995-96-ban az Igali csatorna teljesen ki volt száradva, a meder talaja berepedezett. 1-2 cm es rések is voltak. Az 1999-2000 években viszont Gara mellett az egész sóstó területét víz borította, Vaskút is majdnem elúszott. A Garai Sóstó morfológiai felmérését 1977 novemberében elvégezték, amely alapján a maximális vízszint 90,30 mBf, a hozzátartozó maximális tározófelület 4379500 m 2 , a max. tározótérfogat 5244300 m 3 , az üzemvízszintje 89,90 mBf, a hozzátartozó tározófelület 3940000 m 2 és a tározótérfogat pedig 3720000 m 3 , átlagmélység 0,8-1,0 m. A tó legnagyobb szélessége 800-1200 m, a legnagyobb hossza 4500 m, töltése nincs, természetes mélyedésben alakult ki. A tározó területe mezőgazdaság szempontjából értéktelen, így már évtizedek óta vaditatóként, valamint madarak gyülekezőhelyeként szolgál. Így felmerült a kérdés, hogy a Garai Sóstó esetleg Wetland vizes élőhelyként hasznosítható. Jelenleg már az átminősítés folyik. Natura 2000 A Garai sóstó területe a Natura 2000 hálózat részét képzi. A 45/2006 (XII.8) KvVM rendelet 3 sz. melléklete tartalmazza. Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek jelölt területek listája szerint a Dél-Bácskához tartozik. Száma: HUKN 20004. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti. Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméje az értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolatának kialakítása, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. 7
