A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján
(6-10 μg/l). A víz lebegőanyag tartalma viszont itt a legkisebb. Az oldott szerves C koncentrációja tág határok (41-113 mg/l) között változott. Az oldott szerves N koncentrációja a nyíltvízben lévőtől lényegesen nem különbözik, de a nádas és belső tó vizében mértektől kisebb (2. táblázat). Az oldott N itt csak az összes N 72,5-81%-át adta. Az oldott szerves C az összes C koncentrációjának csak 24-39%-a. A Bozi-csatorna mintavételi helyein a kerekesféreg taxon- és egyedszám a nyíltvízhez képest nagyobb volt (3. táblázat), de a belső tavakban kapott értékeket egyetlen alkalommal sem érte el (taxonszám: 3-4; egyedszám: 100-150 egyed/10 liter). A Bozi-csatornában 6 taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A csatorna mintavételi helyeinek faunisztikai jelentőségét mutatja, hogy a Macrocyclops génusz mindhárom, Magyarországon előforduló képviselőjét megtaláltuk. A mintavételi időszakban vizsgált mintavételi helyek közül a taxon- és egyedszám maximumot egyaránt a Bozi-csatornában észleltük. A három mintavételi hely fajösszetétele eltérő volt. A csatorna nyíltvízhez közeli részén, a B1. helyen a nyíltvízi, pelágikus Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Arctodiaptomus spinosus relatív gyakorisága jelentősen nagyobb volt, mint a csatornában a nyíltvíztől legtávolabb eső B8. és B9. mintavételi helyeken. A Ceriodaphnia quadrangula, Daphnia spp., Polyphemus pediculus, Scapholeberis rammneri, Simocephalus vetulus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclop strenuus és Eucyclops serrulatus relatív gyakorisága a csatorna nyíltvíztől legtávolabb eső mintavételi helyein (B8., B9.) lényegesen nagyobb volt, mint a csatorna bejáratánál. Néhány faj esetében jól kimutatható egyedszám grádiens alakult ki a B1.>B8.>B9. helyek irányában. A pelágikus Diaphanosoma mongolianum, Acanthocyclops vernalis egyedszáma a csatornában a bejárattól fokozatosan csökkent, valamint a Moina brachiata csak a csatornabejáratnál fordult elő. Ezzel ellentétesen az Alona spp., Ceriodaphnia quadrangula, Chydorus sphaericus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclops strenuus és Eucyclops serrulatus egyedszáma a bejárati B1. helytől a csatornában fokozatosan nőtt. A fenti fajok, továbbá a B8. és a B9. helyen megjelent Daphnia curvirostris, Megafenestra aurita, Simocephalus vetulus, Polyphemus pediculus, Macrocyclops spp. valamint Megacyclops viridis fajok jelentős része fitofil, nádasokban előforduló faj, előfordulásukat a csatorna viszonylagos zártsága és a nádas közelsége teszi lehetővé. A B8. mintavételi helyen az egyedszám maximum a Daphnia curvirostris tömeges elszaporodása miatt alakult ki. Az eltérő élőhelytípusok összehasonlítása Vízkémia A nyíltvíz, a belső tavak, a nádas és csatornavíz kémiai tulajdonságai közötti különbségeket Maucha-féle csillagdiagramokkal is szemléltetjük (2. ábra). A parthoz közelebb eső B8 és B9 mintavételi helyeken kisebb ionkoncentrációkat mértünk, mint a nyíltvízben (11., 20. hely). Az ionok közül a Ca 2+ , Mg 2+ és HCO 3- aránya dominált, a Na + , Cl- és SO 4 2- aránya viszont kisebb volt, mint a nyíltvízben és a nyíltvízhez közelebb eső belső tavakban (41., 42. hely), valamint a minden irányban erősen izolált belső tavakban (44., 47. hely). A parttól távolabbi (a nyíltvízhez közeli) belső tavak (41., 42. hely) vizében a Ca 2+ , Mg 2+ és HCO 3- aránya kisebb volt, a Na + , Cl- és SO 4 2- aránya viszont jelentősen nőtt. Hasonlóképpen változott a minden irányban jobban izolált belső tavak (44., 47. hely) vizében is. A 41., 42. mintavételi helyeken (belső tavakban) a Na + aránya különösen erőteljesen nőtt. A nyíltvízben (11., 20. hely) az előbbi csoporthoz képest a SO 4 2- arányának növekedése, valamint a HCO 3- arányának csökkenése egyértelmű. A csatorna partközeli és a nádas víz Ca 2+ , Mg 2+ , HCO 3- dominanciája a nyíltvízben Na + , Mg 2+ , SO 4 2- dominanciára változott és a Cl- aránya is megnőtt. Az elektromos vezetőképesség kisebb volt a belső tavakban, mint a nyíltvízben. Az egyes belső tavak kémiai tulajdonságai közötti eltérések egymástól egészen rövid távolságon belül is felismerhetők. A nyíltvíz nagyobb lebegőanyag tartalma, kisebb klorofill-a, oldott szerves C és oldott N koncentrációja alapján is egyértelműen elkülönül a többi víztértől (belső tó, nádas, csatorna). A Fertő vízben mért klorofill-a koncentráció értékei az OECD kategorizálás szerint mezotrófnak illetve mezo-eutrófnak tekinthető. A B9. mintavételi hely kivételével az összes szerves C 94-100%-a oldott formában van jelen. Az oldott 9
