A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján
koncentráció értékei alapján a mintavételi helyek között lényeges eltérések voltak (6-29 μg/l), csak a nádas vizében mértünk nagyobb klorofill-a koncentrációt (2. táblázat). A belső tavak mintavételi helyein az oldott szerves C koncentrációi (112-160 mg/l) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (59-64 mg/l) és a nádas vízben mérteket (130-180 mg/l) megközelítik. Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a belső tavakban közel azonosak (5,2-6,1 mg/l). A NO 3-N az összes oldott N 1,6%-át adta a Herlakniban (41. mintavételi hely). A többi belső tóban a N nem ásványi N formájában van jelen (hiszen a többi belső tóban a NO 2, NO 3- és az NH 4 + a kimutatás határa alatt voltak). Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 94-96%-át tette. A fennmaradó 6-4% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. A legnagyobb kerekesféreg taxon- és egyedszámokat mindig a belső tavakban (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi hely) mértük (taxonszám: 3-5, egyedszámok: 425-4100 egyed/10 liter), a Shannon-Wiener diverzitás értéke általában a belső tavakban, illetve a csatornákban lévő mintavételi helyeken volt a legnagyobb (3. táblázat). Néhány kerekesféreg taxon csak adott típusú (nádas, belső tó) mintavételi helyről került elő, így például az Aneuropsis fissa a belső tavakra (4147. hely) volt jellemző. A belső-tavakból összesen 9 Crustacea taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A legtöbb taxon a 41. és 48. helyen (7 – 7 taxon) fordult elő. A belső-tavakban a nyíltvízi DiaphanosomaArctodiaptomus dominanciával jellemezhető együttesek helyett Bosmina longirostris-Ceriodaphnia quadrangula-Thermocyclops crassus dominanciájú együttesek fordultak elő. A fitofil Cladocera fajok, valamint az Ostracodák a belső-tavakban nem fordultak elő. Nádas A nádas területeken a víz igen sekély és eltérő mélységű. A nádasban (2., 3. és 4. mintavételi helyek) a felszíni víz hőmérséklete (25,0 és 29,4 °C) tág határok között változott, az üledékfelszín közelében a víz hőmérséklete 0,7 °C-kal volt alacsonyabb. A pH 8,3 ill. 8,8 volt (1. táblázat). A vízfelszín oxigéntelítettsége igen alacsony, 36% alatti. Az elektromos vezetőképesség magas, 2766 és 3365 µS/cm között változott. A 3. mintavételi hely (fellazult, pusztuló nádas) kivételével, a redoxpotenciál a vízfelszín közelében is már negatív volt (-83 ill. -93 mV). A víz sótartalma a többi mintavételi helyeken mértekhez képest itt a legnagyobb (1,6-2,0 g/l), s ez jelzi az ion koncentrációk, arányok különbözőségét is (2. ábra). A kationok közül a K + , Ca 2+ és Na + , az anionok közül a SO 4 2, HCO 3- és Cl- koncentrációk itt a legnagyobbak. A lebegőanyag tartalom a nyíltvízben mértek után itt is nagy, tág határok között változott (2,5-10 mg/l) (2. táblázat). A tápanyagok közül a víz PO 4 3- és NO 3- koncentrációja (28,7-65,5 μg/l ill. 0,48-0,09 mg/l) itt a legnagyobb. A klorofill-a koncentráció (29-37 μg/l) értékei (a nádas 3. mintavételi hely kivételével) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (3-8 μg/l) és kisebbek, mint a csatorna-vízben mért koncentrációk (2. táblázat). Az oldott szerves C koncentrációja 133-180 mg/l közötti volt, ezek a koncentrációk nagyobbak az összes többi mintavételi helyen mértekhez képest (2. táblázat). Igen nagyok az összes oldott N (DTN) koncentrációi is (5,7-7,1 mg/l) A NO 3-N az összes oldott N 1,56,7%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 84,9-94,4%-át tette ki. A fennmaradó 15,15,6% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. 7
