A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján
A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA – ÁGOSTON-SZABÓ EDIT – KISS ANITA – SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés A Fertő magyar-osztrák területen határon elhelyezkedő 309 km 2 kiterjedésű, szabályozott kifolyású, sekély (átl.: 110 cm), nátrium-magnézium, hidrogénkarbonát-szulfát típusú szikes tó, Eurázsia legnyugatabbra fekvő sztyeptava. Területének 54%-át, a magyar tórész (75 km 2 ) 85%-át borítja nádas. A nádasba zárt belső tavak és a nyíltvíz között mesterségesen kialakított csatornahálózat jelentősen befolyásolja a belső tavak, és a nádas vízviszonyait. A tó víztömeg és vízszint ingadozása jelentős. Elsősorban az É ill. ÉNy-i szelek felkeverő hatása a létfeltételeket jelentősen átalakítja. A Fertő szélsőséges sekélysége következtében (wetland típusú) vizes területnek is minősül, amely a különlegesen gazdag faji és élőhelyi diverzitással rendelkező, legveszélyeztetettebb ökoszisztémák közé tartozik. 1977-ben az osztrák, 1979-ben pedig a magyar tórészt nyilvánította az UNESCO főigazgatója bioszféra rezervátummá; 1989 óta a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyei között szerepel. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal (Nationalpark Neusiedlersee-Seewinkel) együtt, 1991 óta a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a Fertő. 2001-ben a tó és környéke a Világörökség státuszt is elnyerte. Az MTA Magyar Dunakutató Állomása 25 éve rendszeres hidrobiológiai feltáró kutatóprogramokat hajt végre a Fertőn, valamint a Fertő-Hanság más felszíni vizein (Dinka 2007). A víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai vizsgálatsorozatok értékelése alapján leírhattuk a tó néhány alapvető jellegzetességét, amelyek korábban kevéssé vagy nem voltak ismeretesek. Ilyenek például: 1/ a tó nyílt vize és a nádasba zárt belső tavak alapvető víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai különbözőségei, ezek függése a vízjárástól, 2/ a vízi élőlénytársulások tér- és időbeli változatos és változékony létfeltételeit alapvetően a vízjárás aktuális éves alakulása szabja meg: csapadékszegény vagy csapadékbő évek ill. évszakok, 3/ a szél felkeverő hatása alatt álló és a nyugvó helyzetű üledék közötti különbségek, 4/ a nádasok termőhelyi adottságai, anyagforgalma, produktivitása valamint hasznosításával kapcsolatos kérdéskörök. A tó víztükrének jellegzetes tagolódása következtében eltérő tulajdonságú vízterek alakultak ki. A szervezett és rendszeres víz- és üledékkémiai, fito-, zooplankton és élőbevonat valamint nádas (Takáts és mtsai. 1997, Andrikovics 1980/81, Dinka 1994, Padisák 1983, Buczkó 1989, Lakatos 1989, Dinka és mtsai. 2004) kutatások nagyfokú élőhelyi és faji diverzitást állapítottak meg. 2002/2003-ban vizsgálatsorozataink alapján törekedtünk jellemezni a térbelileg többé-kevésbé mozaikosan elkülönülő vízterek eltéréseit. Ebben az időszakban azonban, a tartósan alacsony vízállás miatt, nem volt lehetőség a magyar tórész vizsgálati helyein a nyári állapot felmérésére. Ezért 2006-ban, a vázolt nagymennyiségű háttérismeret figyelembevételével, a magyar tórész eltérő élőhelytípusaiban (nyíltvíz, belső tavak, nádas, csatorna), 14 vizsgálati helyen, vízkémiai és zooplankton vizsgálatot végeztünk, egy nyári állapotra jellemző időpontban. Jelen tanulmány ennek eredményeiről számol be.