A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Vasvári Vilmos, KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.: Hőmérsékleti anomáliák becslése talajvízben analitikus módszerekkel
A baloldai homlokfelület energiaáramát v ii 1 cB QTB W ⋅ ⋅⋅ = a hosszirányú oldalakon a keveredés következtében bejutó energiaáramot v 0 2 cB QTtgx2 W ⋅ ⋅ ⋅ α ⋅ Δ ⋅ = valamint a felszínen bejutó energiamennyiséget ⎟ ⎠ ⎞ ⎜ ⎝ ⎛ +−⋅Δ⋅α⋅+⋅ ⎟ ⎠ ⎞ ⎜ ⎝ ⎛ + λ = − )TT( 2 1 Tx)tgLB( 4 m A W 1i0 a fö 3 szembeállítjuk a jobboldai homlokfelület energiaáramával v 1i1i 1 cB QTB W ⋅ ⋅⋅ = ++ Átalakítás után a következő iteratív számítási képletet kapjuk a hőmérsékleti anomália számítására a betápláló kútból (x=0) kiindulva: ⎟ ⎠ ⎞ ⎜ ⎝ ⎛ + +α⋅Δ⋅⋅+ ⎟ ⎠ ⎞ ⎜ ⎝ ⎛ −⋅ = + + 2 w B )wtgx2(T 2 w BT T i 1i i0 i i 1i ahol a segédváltozók )tgx2(BB i1i α ⋅ Δ ⋅ + = + és v i a fö i c B Q 1 x)tgxB( 4 m h w ⋅ ⋅Δ⋅α⋅Δ+⋅ ⎟ ⎠ ⎞ ⎜ ⎝ ⎛ − λ = A fenti számítási eljárás alkalmazásánla a következő pontolre kell ügyelnünk: – az iteratív lépés hosszát úgy kell megválasztani, hogy annak változásásval a hőmérsékleti felhő hossza lényegesen ne változzon, – betáplálási mennyiségként az éves átlagos mennyiséget helyettesítsük be és ne a maximális értéket teljes terhelésnél, – vastag vízvezető rétegeknél, különösen kis betáplásási mennyiségek esetén nem számolhatunk a teljes vastagsággal mivel nem feltételezhetjük a betáplált víz homogén eloszlását a réteg teljes vastagságában. Mivel a számítás azonban teljes kutat feltételez, ezért mértékadó rétegvastagságként legalább a talajvíztükör és a kút alsó éle közötti távolságot vegyük fel, 9
