A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Szlávik Lajos Ph.D., Sziebert János, Zellei László, EJF: Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata
41 4.11. ábra. Mértékadó belvízi vízhozam terhelések hossz-szelvénye a Lónyai főcsatornán 4.4.3. Az árvízkapu megépítésének és üzemrendjének hatása a szivattyúzási vízbeemelési feltételekre A 4.4.1. alfejezetben bemutatott kalibrált modellt geometriai értelemben kiegészítettük a torkolati műtárggyal, valamint annak előírt üzemi állapotait kifejező jellemzőkkel. A vizsgálatot a részletes elemezhetőség és összehasonlíthatóság érdekében, az alábbi lépésekben végeztük el: 1. eset: A vízrendszer és a megépített műtárgy nyitott elzáró szerkezetekkel, beavatkozás nélküli állapotban fogadja az 1999. évi és a mértékadó terheléseket. Mindazon üzemrendi* esetek, amikor a vízállás a Kótaji vízmércén nem haladja meg a 850 cm-t (99,08 mBf) és a Tiszaberceli vízmércén a 800 cm-t. (99,36 mBf), valamint nincs vízkészlet megőrzési célú vízvisszatartás a Lónyai főcsatornán. * üzemrend – a műtárgy ideiglenes kezelési és karbantartási leírásában (KONSTRUKTŐR Mérnöki Iroda Kft. 2007) meghatározott üzemrendek Az eredményeket bemutató 4.12. és 4.13. ábrák adatai alapján megállapítható, hogy a megépített műtárgy nyitott elzáró szerkezetekkel nem befolyásolja kimutatható módon a szivattyúzás vízbeemelési feltételeit jellemző paramétereket. Az eredményeket összehasonlítva műtárgy megépítése előtti állapotot jellemző adatokkal az alábbi, 4.2. táblázatban is bemutatjuk:
