A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Szlávik Lajos Ph.D., Sziebert János, Zellei László, EJF: Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata
35 4.3.7. A számítási felbontás beállítása (térbeli, és időbeli felbontás) A számítási felbontás térbeli és időbeli felbontást jelent. A térbeli felbontás alatt azt a keresztszelvény sűrűséget értjük, amelyek között a hidraulikai számításokat fokozatos közelítéssel elvégzi a szoftver. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre megfelelő sűrűségben keresztszelvény, úgy a szoftverben lehetőség van közbenső keresztszelvényeket lineáris interpolálással számíttatni. A feladat megoldásához, a Lónyai-főcsatorna meder változékonyságának alapján, a legalább 500 m-enként a modellbe definiált keresztszelvények szükségesek. Mint korábban említettük a rendelkezésre álló adatok korukat tekintve inhomogének, a szükséges szelvény sűrűség ugyanakkor biztosítható volt. Az időbeni felbontás a számítási időlépcsőt jelenti, amely időlépcsőnként a nem permanens állapot számítását elvégzi a program. A nem permanens állapot számítás nem más, mint kis időlépcsőkben végzett permanens számítások egymásutánisága (kvázi permanens állapot). A számítási időlépcső alacsony értéke segíti a konvergenciát, az eredmény idősorok sűrűségét ettől eltérően a megjelenítési pontosság igénye szerint állítottuk be. 4.3.8. A modell kalibrálása Formális kalibrálásra elegendő adat, azaz egyidejű vízszint és vízhozam hossz-szelvény mérési eredmény nem állt rendelkezésre. A meghatározó mederrészek, Tisza és Lónyaifőcsatorna medersimaságainak beállítását az 1999. márciusi árhullám alapján végeztük el. Az eredményeket idősor és hossz-szelvény értelemben a 4.5.–4.6. ábrákon mutatjuk be és később, a 4.4. alfejezetben értelmezzük. A jó illeszkedési eredmények elsősorban a Tisza által beduzzasztott állapotnak köszönhetők, ahol is a magas vízállás és alacsony sebességek a Lónyai meder hossz-menti simaság változásait elfedik. Az árvízkapu kísérleti üzemeltetési időszakaiban, 2008. januárban és márciusban elvégzett vízszint és vízhozam mérések adatsorai alapján további pontosításokra adódott lehetőség, ennek eredményeit a működési változatok elemzésénél mutatjuk be. 4.3.9. Érzékenységvizsgálat Az érzékenység vizsgálat célja, hogy meghatározzuk azt, hogy a mederérdesség kismértékű változtatása milyen hatással van a vízfelszínre, a szelvény középsebességre, illetve bármely más vizsgált paraméterre. Az érzékenység vizsgálat mutat rá arra, hogy a legfontosabb modellparaméter rossz, vagy nem elég pontos megválasztása milyen befolyással bír az eredményre. 4.3.10. Tervváltozatok hidraulikai modellezése Az előkészítő megbeszélések során kialakult megrendelői álláspont szerint határoztuk meg a vizsgálandó állapotokat. Alapállapotként az rendelkezésre álló medergeometria és az árvízkapu megépülte előtti medergeometriai helyzetet értelmeztük. Mértékadó hidrológiai terhelésként a 3. fejezetben bemutatott módon kialakított mértékadó tiszai árhullámot és belvízi vízháztartási helyzetet kezeltük. Első működési változatként elhelyeztük az árvízkaput, és annak nyitott, teljesen kiemelt elzáró szerkezetekkel tartott állapotát tekintettük. Kapcsolódó hidrológiai helyzet mértékadó tiszai és belvízi terhelés. Második működési változatként az üzemelési utasításban leírt elzáró szerkezet mozgatási eljárások hatásait vizsgáltuk. Kapcsolódó hidrológiai helyzet mértékadó tiszai és belvízi terhelés. 4.3.11. Számítási eredmények utófeldolgozása A számítási eredmények utófeldolgozására akkor van szükség, amikor a program standard eredmény megjelenítési funkciói nem elégítik ki a felhasználó igényeit. Ebből következően ez programfüggő.
