A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Szlávik Lajos Ph.D., Sziebert János, Zellei László, EJF: Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata
31 legyen az akár medergeometriai, akár hidrológiai, nem lehet jó számítógépi modellt alkotni. A modellezés lépéseinek következetes végrehajtása előfeltétele a műszakilag megalapozott eredmények elérésének. A modellezés lépései: • A probléma megfogalmazása • Adatgyűjtés • A vizsgált vízfolyás (szakasz) leképezése a modellben • Az egyéb elemek (műtárgyak, hozzáfolyások, elfolyások, stb.) definiálása • Határfeltételek definiálása • Kezdeti feltételek definiálása • A számítási felbontás beállítása (térbeli, és időbeli felbontás) • A modell kalibrálása • Érzékenységvizsgálat • Tervváltozatok hidraulikai modellezése • Számítási eredmények utófeldolgozása A továbbiakban a fenti lépéseket elemezve tárgyaljuk a Lónyi főcsatorna vízrendszer érintett szakaszát. 4.3.1. A probléma megfogalmazása A modellezés feladata választ adni a megrendelő, tervező, szakértő mindazon kérdéseire, amelyeket feltesz. A pontos kérdésfeltevés segíti a modellező munkáját. A feltett kérdések meghatározzák az alkalmazott módszert, amely maga után vonja a gyűjtött adatok körét. Amennyiben újabb kérdések merülnek fel akár a megrendelőben, akár a szakértőkben, az sokszor maga után vonja a gyűjtött adatok körének kiszélesítését is. A Lónyai-főcsatorna vízrendszer vizsgálatakor hasonlóképpen történt. A vizsgálat előre haladtával újabb kérdések merültek fel, amelyek újabb adatigénnyel álltak elő. A vizsgálati cél alfejezetben megfogalmazott kérdések az alábbiak voltak: Mértékadó árvízi és belvízi helyzetben, a torkolati műtárgy megépítése előtt, hogyan alakult a Lónyai-főcsatorna vízszintje és annak tartóssága, milyen szivattyúzási vízbeemelési feltételek voltak? Az árvízkapu megépítésével és előírt üzemrendjével hogyan módosulnak az előbbi jellemzők, különösen a szivattyúzási vízbeemelési feltételek? Milyen esetleges üzemrend módosítások és szervezési intézkedések szükségesek? 4.3.2. Az adatok forrásai Az előkészítő fázisban a következő adatokat szereztük be: Geometriai adatok a modellezett vízrendszerről, a Lónyai-főcsatorna, mellékvízfolyásai és a befogadó Tisza Tiszabercel – Tokaj közötti szakasza vonatkozásában: A Lónyai-főcsatorna érintett mederszakaszára (0+000 – 44+650 fkm) vonatkozó felmérések több szakaszban, az 1985. 1996. és 1999. években készültek. A főcsatorna jellemző keresztszelvénye összetett trapéz, depónia előtti változó szélességű előtérrel. A főcsatorna modellezett szakaszán 27 db híd található, melyek adatait részben hosszszelvényből nyerhető jellemzők (pályaszerkezet magassági adatai), részben a helyszíni bejáráskor készült fotók alapján határoztuk meg. Mellékvízfolyások tekintetében: A főcsatorna 6 balparti mellékvízfolyása és az eredetét jelentő Vajai (III. sz.) főfolyás részben felmérési, részben tervezési minta keresztszelvény adatokkal került a modellbe.
