A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Sziebert János, Zellei László, EJF: Hernád nagyvízi állapotainak vizsgálata 1D hidraulikai modell alkalmazásával.
A bőcsi duzzasztómű és a hozzá tartozó kesznyéteni üzemvízcsatorna és vízierőtelep 193843-ban épült. A duzzasztó három 11 m nyílású mozgatható vasszerkezetből, és 23 m hosszú vasbeton fixgátból áll, összesen 200 m 2 átfolyási felülettel. A kesznyéteni üzemvízcsatorna vízkivételi műve három 4,30 m nyílású táblás beeresztő zsilip. Ezután következik a 7,3 km hosszú felvízcsatorna, melynek alsó szakaszát egymillió m 3 kapacitású tározótérré alakították ki. A duzzasztóművek adatait az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A duzzasztóművek jellemző adatai Hely fkm Építés éve Duzzasztási szint m Bf. Termelt energiamennyiség TWh/év Hasznosított vízhozam m 3 /s Tározótér 10 6 m 3 Visszaduzzasztás kisvíznél km Bőcs 13+555 1942 106,53 23,5 33 1 9 Felsődobsza 54+320 1906 126,58 2,0 18 Meder 6 Gibárt +65+900 1903 134,28 2,8 18 Meder 8 Hernádsyurdok 93+230 1860 149,53 3 Meder 1-2 Ruysin 188+300 1969 328 59 Dedinki (Gölni-patak) 64+500 A Hernád duzzasztóművei gyökeres beavatkozást jelentettek a folyó életébe. A magyarországi szakaszon az árvizek levonulását érintik. Valamennyi műnél gondot jelent a biztonságos levezetés, ami jórészt az átfolyási szelvények alulméretezésére vezethető vissza. A duzzasztott terek hordalék-lerakódása kevésbé jelentős, mivel a lerakódásokat az árvizek általában kisöprik. A kanyarok alakulása szempontjából kedvezőek a duzzasztók jelenléte, ugyanis a kanyarfejlődések üteme lelassul az eséscsökkenés hatására. 1.10. Középvízi szabályozás a Hernád magyarországi szakaszán A fellelhető legrégebbi feljegyzés az 1905-ben épített hernádkaki partbiztosításról szól. Ezt követően csak elszórt, egyedi és közvetlen kárelhárítást szolgáló művek épültek. A munkák zöme 1927-37 között került végrehajtásra. A második világháború közeledtével és alatt (1937-48) nem történtek szabályozási munkák. Az első, viszonylag átfogó szabályozási terv a Kassai Folyammérnöki Hivatalban került kidolgozásra, 1944-ben, az 1931-32 évi folyófelvételre támaszkodva. Ez nem jutott el a megvalósításig. A második világháború után újra megindultak a szabályozási munkák, azonban az anyagi források korlátozott volta és az általános szabályozási terv hiánya a mai napig érezteti hatását. Napjainkig sem került sor nagyobb, összefüggő szakaszok egységes elvek alapján történő szabályozására. Hidak, duzzasztóművek, töltések, utak védelméhez szükséges egyedi beavatkozások épültek és épülnek ma is. A Hernád szabályozási műveire és a szabályozottság mai állapotára vonatkozóan a legteljesebb anyag Radeczky János 1968-ban készült és az ÉVIZIG adataira épülő tanulmánya. A tanulmányban a magyar szakaszon 53 ismert és fellelhető szabályozási művet sorol fel 1908tól 1968-ig, további 5-öt 1972-ig. Az utóbbi művek hatásának vizsgálatát az 1972 évi légi fényképezés 1:5000 méretarányú fotótérképei alapján végezte el. 7
