A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Kiss Attila, KÖR-KÖVIZIG: A Mérgesi árvízi szükségtározó 1D modellezése feltételezett Sebes-Körösi megnyitás figyelembevételével

ténylegesnél másfélszer nagyobb Sebes-Körösi árhullámot generáló helyzetet jelent. A G1, G2 és G3 változatok az egyes áradó ági vízszintekhez tartozó nyitások geometriai adatait jelentik. A még hiányzó változatok futtatása jelen dolgozat készítésének időpontjában még nem történt meg, azok elkészítése és elemzése a későbbiekben fog megtörténni. A modell kalibrációhoz alapvető volt a geometriai és hidrológiai adatsorok ellenőrzésén túl a Manning-féle mederérdességi tényezők meghatározása az egyes folyószakaszokon. A tényezők meghatározásához a HEC-RAS Felhasználói Kézikönyvében is szereplő Chow-féle táblázatot használtam, illetve figyelembe vettem az MI-10-291/2-85 Műszaki Hidraulika – Nyílt medrek vízszállító képessége című Műszaki Irányelv ajánlásait is. Mivel a vízrendszer részletes bejárásához nem állt rendelkezésre idő, így a korábbi bejárásaim tapasztalati tőkéjét próbáltam hasznosítani, illetve alapelvként fogadtam el, hogy azok a mederszakaszok legyenek a legsimábbak, (pl. Fehér-Körös, vagy a Kettős-Körös felső szakasza) amelyek mesterségesen kialakított medrek, illetve azok legyenek a legérdesebbek, (pl. Hármas-Körös egyes szakaszai) amelyeknél a mederkanyarulatosság, illetve az ártéri benőttség a legnagyobb. A fentiek figyelembe vételével több futási változatot követően elvégeztem a modellillesztést egyrészt a határfeltételi állomásoknál, (ahol vízhozam volt a határfeltétel ott vízállásra, ahol vízállás volt a határfeltétel ott vízhozamra kalibráltam) másrészt a vízrendszer minden egyes vízmérce törzsállomásán. Az alábbi két diagram két jellemző kalibrációs eredményt szemléltet. A baloldali diagram az egyik felső határfeltételi állomás (Fehér-Körös Gyula) tényleges és modellezett vízállás idősorát mutatja be, míg a jobboldali diagramon a Hármas-Körös szarvasi állomásának kalibrációja látható. Akárcsak a többi állomás esetében is a bemutatott állomások esetében is sikerült a modell paraméterek beállításával az eltéréseket 10 cm alatt tartani. A szakirodalom szerint a modell kalibrálását követően egy másik hidrológiai helyzetben szükséges a modell validálása is, azonban ezt egyrészt idő hiány miatt, másrészt elvi okokból egyelőre nem végeztem el. Az elvi okok azt jelentik, hogy véleményem szerint a validálás csak akkor adhat megnyugtató eredményt, ha a bekalibrálttal szinte teljesen megegyező árhullámra végezzük el, ami a valóságban szinte elképzelhetetlen. A kalibrációt követően elkezdődhetett a vizsgálati mátrix szerinti modell futtatási munka, melyhez először a tározó nyitási paramétereket kellett definiálni. Ehhez a KÖRKÖVIZIG Árvizvédelmi és folyószabályozási Osztályának szakmai állásfoglalását vettem alapul, mely szerint a nyitás helye a jelenleg is robbantásra előkészített hely legyen, (Sebes-Körös jobb oldal 4+540 tkm szelv.) mintegy 70 méteres átbukási hosszban, töltéslábig kirobbantott szelvénnyel, amely szelvény a nyitást követően mintegy 1 óra alatt fejlődik ki teljes méretére. A robbantás időpontjára három szintet határoztam meg, melyből kettő áradó ágon, (87.50 és 88.00 mBf.) egy pedig a nyitási helynél lévő tetőzés (88.24 mBf.) időpontjára vonatkozott. A futtatások eredményeit az alábbi táblázat szemlélteti: 8