A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Kiss Attila, KÖR-KÖVIZIG: A Mérgesi árvízi szükségtározó 1D modellezése feltételezett Sebes-Körösi megnyitás figyelembevételével
ápr. 21.-én 12:00 –22.én 04:00-ig 292 45 1121 1076/2000 Bökény ápr. 21.-én 00:00–22.én 06:00-ig 298 54 1041 987/2000 Kunszentmárton ápr. 21.-én 00:00– 06:00-ig 228 47 994 947/1970 Békésszentandrás ápr. 20.-án 22:00 –21.én 02:00-ig 158 32 986 954/1970 Szarvas ápr. 20.-án 06:00 – 12:00-ig 76 12 907 895/1970 Árvízkapu alsó ápr.19.-én 14:00 -20.-án 02:00-ig 12-9 909 918/1970 Gyoma * Hó/nap/óra óra cm cm cm/év tartósság magasság L N V Tetőzés időpontja Korábbi LNV fölötti Új Korábbi Állomás ápr. 21.-én 12:00 –22.én 04:00-ig 292 45 1121 1076/2000 Bökény ápr. 21.-én 00:00–22.én 06:00-ig 298 54 1041 987/2000 Kunszentmárton ápr. 21.-én 00:00– 06:00-ig 228 47 994 947/1970 Békésszentandrás ápr. 20.-án 22:00 –21.én 02:00-ig 158 32 986 954/1970 Szarvas ápr. 20.-án 06:00 – 12:00-ig 76 12 907 895/1970 Árvízkapu alsó ápr.19.-én 14:00 -20.-án 02:00-ig 12-9 909 918/1970 Gyoma * Hó/nap/óra óra cm cm cm/év tartósság magasság L N V Tetőzés időpontja Korábbi LNV fölötti Új Korábbi Állomás A fenti adatok alapján – mint ahogy azt a bevezetőben is említettem – vetődött fel az a gondolat, hogy mi lett volna ha az árvíz egy adott időpontjában a mérgesi tározó megnyitásra kerül, azaz milyen hatást fejtett volna ki egy tározónyitás elsősorban a Hármas-Körös LNVvel érintett szakaszára. A „mi lett volna ha” kérdés tipikusan egy modellezéssel összefüggésben feltehető kérdés, a modellezés véleményem szerint elsősorban erre a kérdésre adhat kielégítő választ. Általánosan elterjedt az a véleményem szerint téves nézet, hogy a modellezéssel elsősorban előrejelzési feladatok válthatók ki. Erre a válasz az, hogy igen, amennyiben a modell határfeltételi adatai jól előrejelzettek, illetve ha modell kalibrációja megfelelő. A helyzet azonban az, hogy a határfeltételi adatok előrejelzése általában nagy bizonytalanságot rejt magában, míg a modell kalibrálását is folyamatosan ellenőrízni kell, mivel nincs két egyforma körülmények között lefolyó árvíz sem. Az említett problémát tehát modellezéssel kívántam megvizsgálni, melyre a már említett HEC-RAS modell kínálta a legkézenfekvőbb megoldást. Az adatok beszerzése, előkészítése Mivel a mérgesi árvízi szükségtározó a Körösök vízrendszerének súlypontjában helyezkedik el, így a modellezésre kiválasztott terület meghatározásakor gondolnom kellett arra, hogy mind a négy határfolyó (Berettyó, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös) adatai szerepeljenek a modellben és ugyancsak szerepeljen a leginkább vizsgálandó Kettős- és Hármas-Körös is. Ezért a modell lehatárolását eszerint hajtottam végre. Felső határfeltételként vízhozam idősorokat adtam meg az említett négy határfolyó esetében, míg alsó határfeltételként a Hármas-Körös legutolsó vízhozam nyilvántartó állomása szerepel a modellben, ahol a határfeltételi adatsor a 2006-os vízállás volt. Határfeltételként vettem figyelembe – oldalsó hozzáfolyásként – a Hortobágy-Berettyó vízhozam idősorát. A modellezett időszak 2006 április hónapja volt, melyen belül 2 óránkénti vízhozam idősorok és óránkénti vízállás idősor lett a határfeltételként a modell számára beadva. 6
