A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Kiss Attila, KÖR-KÖVIZIG: A Mérgesi árvízi szükségtározó 1D modellezése feltételezett Sebes-Körösi megnyitás figyelembevételével
3. ábra. A Sebes-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjében található Dragán tározó látképe A vizsgálandó vízgazdálkodási probléma részletes bemutatása, a Sebes-Körös árvizeinek elemzése A román oldalon megépült tározók hatása a magyar oldalon jelentkező vízgazdálkodási problémák kezelése szempontjából kedvező hatásúnak mondható. Árvízi szempontból az évenkénti nagyvizek átlagát hasonlítottam össze a tározók megépülése előtti és utáni időszakban. Amint az az alábbi diagramon is látható, a két időszak között az évi nagyvizek tekintetében 83 cm-rel csökkent az átlagérték, a másodfokú árvízszint meghaladására (350 cm) is csak egy esetben került sor 1990 után. Időszakok vízjárásának összehasonlítása Sebes-Körös, Körösszakál Évenkénti nagyvizek-50 50 150 250 350 450 550 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év Vízállás (cm) 1970-1989 1990-2008 Időszak átlaga: 265 cm Időszak átlaga: 182 cm 4
