A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: Bácsbokodi-Kígyós hidrodinamikai modellezése

A szakirodalomként átnézett Kígyósokkal foglalkozó anyagok fél méter magasságú iratoszlopot és körülbelül 30-35 év munkáját foglalták össze. Míg az első tanulmányokban a belvízveszély és elhárítása szerepelt teendőként, addig napjainkban egyre inkább a vízpótlás, vízvisszatartás kap döntő szerepet. Annak ellenére, hogy a vízgyűjtő többször kerül a figyelem központjába, a gyér monitoring miatt nincs elég információnk a pontos hidrológiai összefüggések megállapítására. Az elmúlt évtizedek alatt a Bácsbokodi-Kígyoson összesen 8 tározás céljára alkalmas völgyzárógát létesült. Ezen tározók sorbakapcsoltan, medertározók módjára üzemelnek többféle céllal. Jelen dolgozat célja a Bácsbokodi-Kígyós 1D hidrodinamikai modell elkészítése. A modellel elérendő feladat a csatornán épült tározók üzemirányításának tervezhetősége és egy esetleges gátszakadásból kialakuló árhullám hatásának vizsgálata. A téma felvetését jól indokolja, hogy az 1970-es években kialakult rendkívüli belvízhelyzet hatására a Bácsbokodi-Kígyósra több árhullámcsökkentő tározót terveztek. A mára megépült tározók zöme jóléti funkciót lát el, ezért árhullámcsökkentő hatásukkal csakis előürítés esetén lehetne számolni, ami szinte kizárt. Igazán csak egy jól felépített hidrodinamikai modell válaszolhat azokra a kérdésekre, melyek egy a 70-es évekhez hasonló szélsőséges időjárási helyzetből adódva üzemirányítási szempontból jelentkezhetnek. Szintén ez a modell fedheti fel a sorba kapcsolt tározórendszerek egyidejű tönkremeneteléből származó katasztrófális helyzet hatását. Egy ilyen szélsőséges helyzet 3 hazai településen túl déli szomszédunkat érintené legsúlyosabban. Ezért a jó határvízi együttműködést erősítheti, ha hangsúlyt fektetünk az ilyen jellegű problémák kezelésére, kutatására is. ADATBESZERZÉS A feladat kiírásakor a következő információk birtokában kezdtem neki az adatok beszerzésének: Az elemezni kívánt vízfolyáson összesen 13 híd, 13 csőáteresz, 1 tározó zsilipes műtárggyal, 6 halastó (tározó) leeresztő műtárggyal, 1 szennyvízbekötés, 7 jobbparti és 6 balparti mellékvízfolyás található. Továbbá egy megépült de nem üzemelő völgyzárógát. Medergeometriai adatok a legutolsó 2000. évi kotrási tervhez készített felmérésből nyerhetők. Érdességi információ a Google-map területet ábrázóló műholdképéről, illetve 2005. évi MADOP légifelvételekből nyerhetők. A modell futtatásához vízhozam és vízállás idősorok állnak rendelkezésre 1964 óta. Egy 1978 óta működő vízhozam nyílvántartó műtárgy adatai is felhasználhatók. Illesztési és ellenőrzési feladatok ellátásához pillanatnyi vízhozam hosszelvények állnak rendelkezésre. Mindezen adatokat az ADUKÖVIZIG nyílvántartásaiból terveztem beszerezni. A vízügyi nyilvántartásokat kutatva és átnézve arra a szomorú megállapításra kellett jutnom, hogy a rendelkezésre álló adatok döntő többsége hiányos és egyáltalán nem naprakész. Emellett a vízrajzi hálózat kiépítettsége és adatmennyisége a vizsgált területen nem kielégítő egy modell kalibrálásához illetve igazolásához. A problémákból egy csokorral összegyűjtöttem: – Szelvényszámok többhelyütt más-más értékkel jelölnek egyazon objektumot. – Adriai és Balti magasságok keverednek a különféle tervekben. – A korábbi, jónak tartott geometriai felmérések helyszínrajzai nem egyeztethetők a mai körülményekkel. – Műtárgynyílvántartás gyakorlatilag csak fenntartással használható. – Hossz-szelvény és medergeometriai adatok 1983-ból valók, sok hibával. – Nagyvizi mérésre alapuló vízhozam hossz-szelvény jelenleg nem létezik. – Hidrológaiai hossz-szelvény készítéséhez használható alapadatok nincsenek. Az ágazat számára tartott oktatás egyik alapvető útravalója az volt, hogy a modellbe táplált adatok minősége alapvetően befolyásolja a kapott eredmény minőségét. Ezért mindezen kiábrándító tapasztalatok után elhatároztam, hogy a tervezett nemzetközi vízrajzi összemérés alkalmával vízgyűjtő feltáró expedíciót szervezek és a térinformatika kínálta lehetőségekkel a lehető legpontosabb geometriai információkat gyűjtöm össze. Segítségemre volt továbbá sárkányrepülős kollegám is, akivel a teljes vízrendszert berepültük és így nélülözhetetlen ismeretekhez jutottunk. 2