A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Nemes Gábor, KÖTI KTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

7

1. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok kapcsán több egyszerűsítést, gyorsítást szolgáló rendelkezést láthatunk. A módosítást követően az eljáró hatóságoknak, így a felügyelőségeknek sem kell a szakhatóságokat megkeresni abban az esetben, ha 8 munkanapon belül megállapítják, hogy a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül a kérelmet el kell utasítani (a Ket. módosítását követő 44. § (5) bekezdés). Ez a felügyelőség szempontjából, amikor engedélyező hatóság, gyorsabb ügymenetet biztosít. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor kétszeres elutasítást szenved az ügyfél ezt a szabályt alkalmazva (először az eljáró hatóság indokaira való tekintettel kapja meg az elutasítást, második esetben, ha az eljáró hatóság részéről rendben is van a dokumentáció, engedélyezhető a tevékenység, de a szakhatóság nyilatkozik úgy, hogy nem járul hozzá az engedély kiadásához). A módosítás külön szól az előzetes szakhatósági állásfoglalásról. Az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet (a Ket. módosítását követő 44. § (8) bekezdés). Több konjunktív feltétel fennállása esetén az eljáró hatóság a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell, hogy tekintse. Az eljáró hatóságnak így kell cselekednie, „ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az I. fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy …ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást”, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni (a Ket. módosítását követő 71. § (2) bekezdés). A megadottnak tekintés nem mérlegelés kérdése, mivel a jogszabály „kell” szót használ, az eljáró hatóság így köteles megadottnak tekinteni a szakhatósági állásfoglalást, azonban a „jogszabály rendelkezhet úgy” megfogalmazás jelenleg még tartalom nélküli. Az Áe-ben szabályozottak e tárgykörben jól működtek. A megadottnak tekintésnek nem volt feltétele külön jogszabály. Célravezetőbb, egyszerűbb, gyorsabb megoldásnak gondolom az Áe. szerinti szabályozás alkalmazását. 2. Nem lehet nem szólni a Ket. módosítás kapcsán az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történő visszafizetéséről, amennyiben a hatóság az adott ügytípusra irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi. Kétszeres határidő túllépés kétszeres összeg visszafizetését eredményezi. A felügyelőségeknek fel kell készülniük arra, hogy díj, illeték visszafizetésére ne kerüljön sor. A szolnoki felügyelőségen külön műhelymunka folyik annak érdekében, hogy határidő túllépés ne történjen. A felkészülés több különböző területet érint: - Informatikusaink segítségével külön ügyintézési határidőt számoló, figyelő program készül, amit minden ügyintéző önmagának vezet majd a számítógépén. - Az ügyiratok osztályok közötti jobb nyomon követését hivatott megoldani az egységek közötti, tételes lista szerinti ügyirat átadás-átvétel. - Ha a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. §-a alapján megkereséssel élünk a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagy Nemzeti Park Igazgatóságok felé és egy közösen megállapított határidőn belül nem nyilatkoznak, akkor úgy vesszük, mintha nem emelnének kifogást az engedély kiadása ellen. Ez természetesen előzetes egyeztetést igényel, továbbá tisztázni kell, hogy az Igazgatóságok milyen kérelmek megküldéséhez ragaszkodnak minden estben. A működési területünkön lévő öt Nemzeti Park Igazgatósággal és a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal kimondottan jó a kapcsolatunk, így a fenti szabály alkalmazása megfelelő odafigyeléssel nem okozhat problémát.