A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, Vargay Zoltán, VITUKI Kht.: Felszín alatti vizeink nitrátosodása
FELSZÍN ALATTI VIZEINK NITRÁTOSODÁSA DEÁK JÓZSEF 1 - LIEBE PÁL2 - VARGAY ZOLTÁN2 1 - GWIS Kft., 2 - VITUKI Bevezetés Természetes állapotban felszín alatti vizeink gyakorlatilag nitrátmentesek voltak, csupán igen kis, általában sekély mélységben elhelyezkedő részükre volt jellemző néhány mg/l nitrát koncentráció. A településeken és koncentrált állattartással jellemezhető helyeken ugyan már az 1950-es éveket megelőzően is előfordulhattak nagyobb nitrát-koncentrációk, de ez jellemzővé a század második felében - elsősorban a közműolló nyílásával - vált. Jelenleg a sekély vízadók negyedére az 50 mg/l-es határértéket meghaladó értékek jellemzők, a településeken a csatornázatlanság, a közműolló nyílása, az állattartás, a szántóföldeken és gyümölcsösökben a trágyahasználat miatt. A jelenlegi nitrát szennyezettségről nagyon megoszlanak a vélemények, az egyik véglet szerint felszín alatti vizeink felső 50 métere már teljesen elszennyeződött, míg a másik véglet szerint a mezőgazdaság egyáltalán nem szennyezi még a talajvizeket sem. Előadásunk célja, hogy a VITUKI-ban több mint 23 ezer pontról (kút, forrás, akna) rendelkezésre álló nitrát mérési adat alapján objektív képet adjunk felszín alatti vizeink jelenlegi nitrát szennyezettségi állapotáról és megpróbáljuk értékelni az okokat. Bemutatjuk a nitrát-érzékenységi térképezéssel kapcsolatos újabb vizsgálatok eredményeit is. A tanulmány elsősorban az ország nagyobb részét kitevő porózus medencebeli képződmények területével foglalkozik, a hegyvidékeket - bonyolultabb felépítésük miatt csak érintőlegesen tárgyalja. Terjedelmi okokból a monitoring kérdéskörére is csak érintőlegesen térünk ki. A nitrát-terhelés alakulása A mezőgazdaság korábban is használt szerves trágyát, a mezőgazdasági eredetű nitrát-terhelés mégis a múlt század második felében vált jelentős mértékűvé a nagymértékű műtrágya felhasználás következtében. Ez a nyolcvanas évek után gazdasági okokból jelentősen csökkent, de ezután ismét emelkedő tendenciát mutat (1. ábra) (GWIS 2004). Fajlagos nitrogén-műtrágya felhasználás Magyarország szántó, kert, szőlő és gyümölcsös területein 1. ábra.
