A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Somogyi Csaba, Takács Ilona, FETIKÖVIZIG: Érpatak (VIII. sz.) főfolyás múltja, jelene, jövője

ÉRPATAK (VIII. SZ.) FŐFOLYÁS MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE

SOMOGYI CSABA, TAKÁCS ILONA FETIKÖVIZIG

1. Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás bemutatása

> Elhelyezkedése

Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás a FETI-KÖVIZIG működési területén, a 46. sz. Nyíri belvízrendszer részeként a 07.01. sz. Érpatak (VIII. sz.) és Simai (IX. sz.) főfolyás völgye belvízvédelmi szakasz vízgyűjtőjén helyezkedik el.

A vízgyűjtő területének határai:- Északon a befogadó Lónyay főcsatorna, mely kelet-nyugat irányú gyűjtő övcsatorna szerepét tölti be,- Nyugaton a Simai (IX. sz.) főfolyás vízválasztója,- Keleten Kótaj-Nyíregyháza-Érpatak-Geszteréd-Bököny közötti vízválasztó, ami egyben a Kállai (VII. sz.) főfolyás vízválasztója is- Délen a Hajdúhadház-Nyíradony községek területén húzódó természetes vízválasztó vonal.

> A csatorna jellemző adatai:

Hossza:

49.260 fm

Vízhozama:

10,245 m3/s

Fenékesése:

átlag 1,1 ^

Rézsűhajlása:

1:1,5

Töltésezett szakaszok:

0+000-3+300 jp, bp

Vízmércék:

5 db

Műtárgyak:

3 db vízlépcső

1 db duzzasztó (Oláhréti tározó)

1 db zsilip (Érpataki vésztározó)

Állandó tározók:

1 db pallós elzárás

2 db (Oláhréti tározó, Nagyréti tározó)

Kettős működésű szakasza:

0+000- 25+300

> A főfolyás vízgyűjtő területének domborzata

A Nyírség domborzati szigetei, hátságai 20-30, helyenként 50 méterre emelkednek ki a területet övező ártéri síkságok szintje fölé. A Nyírség tájegység, Magyarország második legnagyobb hordalékkúp-síksága, melyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Észak-Erdélyi Rézhegységből érkező ősfolyók halmoztak fel a pleisztocén jégkorszakban. A hordalékkúpot felépítő geológiai képződmények közül a futóhomok a legelterjedtebb. A terület átlagos terepesése eléri az 1,0 m/km-t.

A nyírségi futóhomok vastagsága néhány dm-től 32 m-ig (Nyíregyházán 22 m) terjed. A futóhomok szemszerkezetében az apró szemű (0,2-0,1 mm) homok az uralkodó, melyre jellemző a gyors defláció kialakulása, negatív hatása gyakorlatunkban a bemosódásokon túl a belvízcsatornák szél hatására történő feltöltődésében jelentkezik.