A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

Az 1998. és 1999. évi árvizek feltételezett meteorológiai és hidrológiai szcenáriók következményeinek elemzését a szerzők részletesen elvégezték.

Itt a taktaközi öblözet jellemző tokaji és tiszapalkonyai tiszai vízmércék adatait ismertetem kiegészítésekkel együtt kivonatosan táblázatos formában.

1998. évi árhullám, 1. sz. szcenárió

Folyó

Állomás

Számított tényeleges

Az 1. sz. szcenárió .........

LNV

Tisza

Tokaj

872 cm

911 cm

Tisza

Tiszapalkonya

733 cm

767 cm

Az 1. sz. szcenárió szerint meg lett vizsgálva az, hogy hogyan alakultak volna a vízszintek abban az esetben ha az 1998. őszi felső - tiszai árhullámhoz Tokajnál a Bodrog 1999. márciusi vízmennyisége csatlakozik.

1999. évi árhullám, 3. sz. szcenárió

Folyó

Állomás

Számított tényleges tetőzés

3.a

3.b

3.c

3.d

3.e

Tisza

Tokaj

893 cm

940 cm

929 cm

914 cm

894 cm

819 cm

Tisza

Tiszapalkony

780 cm

823 cm

808 cm

794 cm

781 cm

678 cm

A 3.a - d szcenáriók feltételezték, hogy a Szamos, illetve a Bodrog vízgyűjtő csapadékviszonyai a tényleges helyzetnek megfelelően alakulnak.

Az ötödik esetben (3. e szcenárió) az lett vizsgálva, hogy a március végi, újabb felmelegedés idején hulló - az előzőeknél nagyobb területet érintő és jelentősebb csapadék milyen hatású a Tiszabecs - Szolnok közötti szakaszon.

A szimulációk eredményeinek realitását igazolták a 2000. és 2001. évi árhullámok alatti események.

Ezeket az eredményeket a szakmai és a politikai vezetés is figyelembe veszi a Tisza - völgy lefolyási viszonyainak hosszú távú és átfogó rendezési koncepciójának kialakításánál.

Természetesen nekünk a gyakorlati munka során is szem előtt kell tartani a bekövetkező helyzetek szimulációjából levonható következtetéseket, különös tekintettel az árvízvédekezésre való felkészülés és anak végrehajtása során.

A sz. ábrán lévő grafikon ábrázolja az 1901-1999 közötti adatok alapján számított eloszlásfüggvényt és az 1901-2000 közötti adatok gyakorisági függvényét.

Mint az ábrából is látható, az 1901-1999 közötti adatok alapján számított eloszlásfüggvény meglehetősen jól illeszkedik az 1901-2000 közötti adatokra is. Az illeszkedést jellemző (Kolmogorov-próba) valószínűleg alig csökken a 2000. évi adat fölvételével: az eredeti 97,4%-ról, csak 91,3%-ra.sz, sz. táblázatok és sz. ábra „ A TAKTAKÖZI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER AKTUALIZÁLT FEJLESZTÉSI TANULMÁNYT a 2000. áprilisi árvízi tapasztalatai alapján” VIZITERV CONSULT Kft dokumentumból lettek átvéve.

48