A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Sólyom Péter, KÖTIKÖVIZIG: A belvízreform mintaterületként kiválasztott Dobai belvízrendszer 2007-2013 között tervezett főművi, társulati, önkormányzati fejlesztési elképzeléseinek összhangja
2. ) A 028. Dobai belvízrendszer jellemzése. 2.1. Érintett földrajzi terület bemutatása: A Nagykörűi medence amelynek területén találhatók Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Csataszög, Hunyadfalva és Dobapuszta (Besenyszöghöz tartozik közigazgatásilag) települések, az Észak Alföldi régióhoz, azon belül a Szolnoki kistérséghez és Jász-Nagykun- Szolnok megyéhez tartoznak. A természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alföldön, a Közép- Tisza középtájon, azon belül a Közép-Tiszai ártér kistájcsoportban, azon belül pedig a Hevesi-ártér nevű kistájon fekszik. A terület felszíni vizeinek befogadója a Tisza. A vízgyűjtőt É-on, K-en és Délen a Tisza jobbparti töltése, nyugaton pedig a 027 számú Milléri belvízrendszer vízgyűjtőjének vízválasztója határolja. Ez a szolnoki ártér, amelyhez a medence is tartozik, 85 és 91 mBf. közötti tengerszint feletti magasságú tökéletes síkság. A kistáj domborzati képét a medrét többször is változtató Tisza és Zagyva folyó határozta meg. A felszín közeli üledékek döntő többsége is a Tiszához és a Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap és öntésagyag, s csak a legnyugatibb peremen találhatunk 1-3 m-nyi vastag ártéri löszt a felszínen. A vízföldtani atlaszból megállapítható, hogy a vízgyűjtő terület 0,4-0,5 m-en a Tisza mellett jó vízáteresztő, gyengén víztartó talajokból áll. Kőtelek térségében jó vízfelvevő, jó víztartó, míg Nagykörű térségében vízbefogadó és erősen víztartó talajok vannak. A Tiszabő - Hunyadfalva vonalban, vékony sávban egy erősen vízzáró, repedezett folyóvízi iszap és agyag 0,9-1,5 m-en már vízbefogadó, erősen vagy jó víztartó képességű talajok találhatók. A Dobai 028-as belvízrendszer - amely egy belvízöblözetből áll- a kistáj középső részén fekszik. A Tisza szabályozásakor megépített töltések következményeként alakult ki a belvízrendszer illetve a belvízöblözet. 2.2. Belvízrendszer jelentősebb vízrendezési művei: Doba belvízfőcsatorna A Dobai rendszer főgyűjtője, hossza 16,61 km, kizárólagos állami tulajdonú, és KÖTI- KÖVIZIG kezelésben van. Gravitációs és szivattyús levezetésű. Belvízi kiépítettsége jelenleg megfelelő. Teljesítőképessége, fenntartottsága kielégítő. A csatorna többcélú igénybevételekkel terhelt. Legjelentősebb a lecsapolásokból származó többletterhelés. A csatorna vízgyűjtőjében igen számottevő a halgazdálkodás, az ebből eredő és a Doba főcsatornát terhelő lecsapoló víz mennyisége jelentős. A főcsatorna másodlagosan kettős hasznosítású, miután öntözésre a visszatartott lecsapoló és szivárgó vizek kerülnek felhasználásra. Gravitációsan öntözővíz betáplálásra a 72. sz. és 191. sz. belvízcsatornák öntözőcsatornákkal történő keresztezésének vízleadó műtárgyainál van lehetőség. Lecsapolási igénybevétele miatt az ár- és belvízhullámok, valamint a lecsapolások egyidejűsége esetén a főcsatorna üzemeltetése különös figyelmet és egyedi üzemrendet igényel. 4
