A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása

5. ábra. Túr a szabályozás előtti eredeti állapota

A trianoni határ a Túr menti térséget három állam: magyar, román, csehszlovák területre vágta szét. Ezt követően 1926-ban a Túr szabályozására és a vízrendezésre új terveket készítettek. A nagyszabású vízrendezési munkák révén a hajdani Túr Sonkád és az államhatár között 12 átmetszéssel 18,6 km-re rövidült le azzal hogy Sonkád-Tiszakóród (Halábor) között egy mesterséges 11,5 km hosszúságú, 22 m fenékszélességű töltések közötti meder épült. (6. ábra.) A Tisza és az új Túr-torkolat közti magasságkülönbség tette szükségessé a torkolati bukó beépítését. Az alsó, felhagyott 63 km-nyi Túr meder vízzel való ellátására Sonkádon duzzasztó és zsilip épült. Az új meder elkészülte után a Túrt 167 m3/s vízhozamra méretezve betöltésezték. A megépült töltések először 1947-48-ban kapták meg az addigi legnagyobb szinteket meghaladó árvizet. Ezt követően 1948-54 között a Túr és a Palád töltéseit magasították és megerősítették.

6. ábra. A Túr csatorna építése kézzel és géppel

A Túr román területi betöltésezésével a hazai árvízszint is tovább emelkedett. Az 1962. évben Garbolcnál észlelt 540 cm-es tetőző vízállás újabb erősítési munkálatokat tett szükségessé. A VITUKI által 1963-ban készített tanulmány a Garbolci vízmércén a 100 éves gyakoriságú szintet 600 cm-ben állapította meg. A kiépítés (1964-65-ben) ezen vízszint és az 1962-ben rögzített felszíngörbe fölé, 50 cm biztonsággal történt. A Túr töltésemelési munkálataival egy időben végezték a csatlakozó Palád és Sáréger töltéseinek emelését is.

5