A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása
2.2. A Túr árvízvédelmi rendszerének kialakulása, jelenlegi kiépítettsége 2.2.1. Veszélyeztett öblözetek Az Élő-Túr árvizei három ártéri öblözet területet veszélyeztetnek: a 2.55 számú Palád-csécsei, a 2.57 számú Szamosközi és a 2.56 számú Felső-túri öblözetet. A Palád-csécsei öblözetet (2. ábra) északon a Tisza bal parti, keleten a Batár bal parti, nyugaton a Túr jobb parti és délen a Palád jobb parti töltései védik. Az öblözet területe 107,0 km2, melyből 93% az 1%-os valószínűségű vízszint alatt fekszik, ahol 8 település található összesen 4525 fő lakossal. A Szamosközi öblözet (3. ábra) É-i határát a Tisza bal parti töltése, Ny-i határát a Szamos jobb parti töltése, K-i határát a Túr jobb parti töltése, a Sáréger jobb és bal parti töltése képezi, D-ről a magyarországi öblözetrészt a román-magyar országhatár zárja le. Az öblözet magyarországi részének területe 532 km2, melynek 80%-a a mértékadó árvízszint alatt fekszik. A területen lévő 44 település lakosainak száma 33 972 fő. Az öblözet területének egy jelentős részét a Túr árvizei valójában nem fenyegetik. Általában a Túr mentén és az öblözet alsó felében lévő települések tekinthetők a Túr által veszélyeztetettnek, összességében mintegy 20-22 település. A Felső-túri öblözet (4. ábra) határait a Túr jobb parti töltése, a Palád bal parti töltése és az országhatár képezik. Az öblözet magyarországi területe 5,6 km2, itt település nem található. A mentett terület teljes egészében a mértékadó árvízszint alatt fekszik. 2. ábra. Palád-csécsei öblözet 3. ábra. Szamos-közi öblözet 4. ábra. Felső-túri öblözet 2.2.2. Az árvízvédelmi rendszer kialakulása, fejlődése A Túr a szabályozás előtti eredeti állapotában (5. ábra.) rendkívül sűrű kanyarokkal tarkított folyással Olcsvaapáti mellett érte el a Tiszát. Nagyar község mellett régebben egy ág jobb felé elszakadva közvetlenül jutott el a Tiszába. A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt. A sonkádi osztómű és a korábbi tiszai torkolat közötti 62 kilométeres meder ma már belvízelvezető-főcsatornaként működik, valamint vízkivételi lehetőségként szolgál. 4
