A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Ágoston Bence , Dr. Kozák Péter, Dr. Török József, ATIKÖVIZIG: A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél-alföldi Régió területén
fenol származékok még nagyfokú felhígulás esetén is a halhúsnak kellemetlen fenolos mellékízt kölcsönöznek. Végül megjegyezzük, hogy a használt hévíz befogadónál magasabb hőmérséklete szintén káros, mert ha a hévíz alacsonyabb hőmérsékletű felszíni vízbe jut, a hidrológiai folyamatok sebessége megnövekszik, az eredeti biológiai egyensúly veszélyes eltolódása következik be. Romlik az oxigén vízben való oldhatósága, a melegebb vízben tárolt oxigén mennyisége rohamosan elfogyhat, így a vízi élőszervezetek tömegesen elpusztulhatnak. A felszíni vízkészletbe jutó dél-alföldi használt (csurgalék) hévizek belvízrendszerenként elemzett és ismertetett mennyiségi és minőségi adatait - a befogadó folyók szerint csoportosítva - táblázatban foglaltuk össze. Megállapítható volt, hogy a fajlagos hévízterhelés a 077 jelű Kurcai és a 082 jelű Újszegedi belvízrendszernél a legnagyobb. Kritikus a helyzet a Kurcai rendszerben, ahol a rendkívül erőteljes hévízterhelés nagyfokú öntözési aránnyal, környezeti érzékenységgel párosul. Az ebből eredő kockázatot csökkenti, hogy a hévizek jelentős hányadát az öntözési idényben a Veker-éri hévíztározóban gyűjtik, s csak az öntözési idény után eresztik le a Tiszába. A folyók hévízterhelése a Duna esetében teljesen elhanyagolható, a Tiszánál és a Marosnál nem jelentős (legkisebb vízhozamuk alig 1-3 %-a, a Körösöknél sem sok (a legkisebb vízhozam 5%-a), de a duzzasztott folyószakaszon különös figyelmet érdemel. 3.3 A hévízhasznosítás jogszabályi háttere napjainkban A termálvízkészlet természetes utánpótlódása nagyon lassú folyamat, ezért a hévizek tudatos, fenntartható használata szükségszerű. A hévízekben tárolt jelentős mennyiségű energia felhasználása az elmúlt évszázad derekától a 80-as évekig töretlenül fejlődött. Ezen időszakhoz köthetőek az első vele kapcsolatos jogszabályok is, amelyek ma is érvényben vannak. Így elmondható hogy a hévízgazdálkodás területén működő rendeletek egy része nagyon régi keltezésű, sürgős aktualizálásuk szükséges. A 8/1970 számú OVH utasítás „A hévízművek (hévízkutak) üzemletetési szabályzatáról”, rendelkezik a hévízművek üzembe helyezéséről és üzemben tartásáról. A 2/1971 számú OVH rendelkezés „A hévízkutak kötelező időszakos műszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról” a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a hévízkutak állagának fenntartását szabályozza. Meghatározza azokat a paramétereket, amelyek elérése esetén szükségessé teszi - az üzemeltető számára - az adott kút, vagy kútcsoport évenkénti felülvizsgálatát. 2004. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény többek között rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról. Az 1995. évi LIII. Környezetvédelmi törvény „A víz védelme” c. fejezete tartalmazza a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére vonatkozó rendelkezéseket. Részletesebb szabályozást tartalmaz a 2003. évi CXX. törvénnyel módosított 1995. évi LVII. tv. a Vízgazdálkodásról. A törvény hatálya kiterjed a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára. A törvény V. fejezetének 15. § (1) kimondja, hogy a felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A vízkészlet-gazdálkodás mennyiségi szempontjait is figyelembe véve a törvény kimondja (15. § (3) bek.), hogy az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. Az alaptörvényt módosító 2003. évi CXX. törvény 19. § (3) szerint kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni. 8
