A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Ágoston Bence , Dr. Kozák Péter, Dr. Török József, ATIKÖVIZIG: A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél-alföldi Régió területén
durvuló szemcse-összetételűek, a mederkitöltések fölött megjelennek a földes-fás barnakőszén, illetve lignit betelepülések. A Zagyvai formáció a Törteli formációra települt, alapvetően vékonyrétegzett agyag, aleurit és homokkő sűrű váltakozásával jellemezhető összlet. Elterjedése nem általános az Alföldön, hanem a pannon végéig a legintenzívebben süllyedő területekre korlátozódik, felső határa a pannóniai üledékképződés tetőszintjét jelöli ki. A miocéntől folyamatosan, de időszakonként különböző intenzitással zajló medencealjzatsüllyedés szakaszosan változó mélységű erózióbázist jelentett a folyók számára. Ez a szakaszosság a folyók (Duna, Tisza, Körösök és a Maros ősei) üledéklerakásában ciklusosságot eredményezett. A neogén tengeri eredetű üledékek fedőjében települt folyóvízi hordalékok, a pleisztocén üledékciklusok kezdetét durvább szemű homok képezi, befejeztét agyag és iszap üledék jelzi. Az egymásra települt folyóvízi rétegek vastagsága az árkok területén 500-800 m, másutt (a peremeken) átlagosan 200-400 m közötti. A cikluskezdő homokrétegek a tektonikus árkok területén 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű, de ivóvízellátásra alkalmas minőségű rétegvizet tárolnak. Másutt mélyfúrású kutakkal feltárható hidegebb ivóvízadó szinteket képeznek. 2.2 Geotermikus- és hévízföldtani adottságok A Kárpát-medence legmélyebb térszíneit elfoglaló Magyar-Alföld geotermikus adottságai közismerten igen kedvezőek. Magyarázata földtani okokra vezethető vissza. A medence alatt a Föld szilárd kérge erősen kivékonyodott, ami a kéreg alatti magas hőmérsékletű magma felszín közelbe kerülését eredményezte. Ez több hő átadását teszi lehetővé, azaz a felette elhelyezkedő területeken pozitív hőanomáliát okoz. A feláramló hő (a „földi hőáram”) magyarországi értéke átlagosan 90 mW/m2, másfélszerese az európai kontinensen tapasztalhatónak. Az Alföld területének északi és keleti részén 90-100, délen és délnyugaton 70-90 mW/m2 között változó nagyságú földi hőáram mérhető. A földhő a medencét több ezer méter vastagságban kitöltő laza üledékes kőzetekben tárolódik. Hőmérsékletük a mélység felé haladva átlagosan 5 °C-kal növekszik 100 méterenként, azaz ennyi az ún. geotermikus gradiens. Az átlagosnál kisebb a gradiens (25 m/°C) a Budapest-Makó tengelyvonalú „dunai földtani szerkezeti árok” területén, Kecskemét és Ópusztaszer települések között. Legkedvezőbb értékekkel a Tiszántúlon és az Alföld északkeleti térségeiben találkozhatunk, ahol az 16-18 m/°C. A kőzetek felfűtöttsége 1000 m-es mélységben általában eléri a 6070 °C-ot, 2000 m-ben a 110-120oC-ot, a tektonikus árkok 2500 m-es mélységeiben a 130150 °C-ot. A Dél-alföldi Régió területén az üledékes kőzetek hőtartalmát a pórusaikban lévő víz fúrásos feltárásával tudjuk a felszínre hozni, és azt hévíznek nevezzük, ha kifolyási hőmérséklete a 30oC-ot meghaladja. A Kárpát medencét kitöltő üledékek közül jó vízvezető és hőtároló képességükkel a földtörténeti Pannon-beltenger homokrétegekben gazdag felsőpannóniai rétegei tűnnek ki (1. ábra). Az üledékek legnagyobb vastagságban a Tisza-völgy déli részén, valamint a békési tektonikus árokban települtek. A legjobb hévízkutak az Alföld déli részén, Csongrád megyében találhatók, ahol a nagyvastagságú, sok porózus víztároló réteget tartalmazó üledékekből magas hőmérsékletű, bőséges mennyiségű hévíz nyerhető. Itt a legnagyobb mélységű (2400-2500 m-es) kutak kifolyó vizének hőfoka 90-100 °C (2. ábra). A Tiszától nyugat felé eső Duna-Tisza közi Hátságon - a felsőpannóniai üledékek kivékonyodása miatt - a feltárható hévizek hőfoka egyre kisebb. 2
