A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
A miskolci vízgyűjtő Ny-i szélén, Répáshuta alatt elnyelődő karsztvizek egy része kétségkívül megjelenik a tapolcai ivóvíz termelő kútban. A bükkszentkereszti társközség (mindkettő EU-s leader település!) állandó lakosa 600 fő. A 180 lakásból és 40 üdülőből ivóvízre 160 van rákötve, de szennyvízre csak 120. A 80-as évek végén helyi újítással tervezett és azóta többször átalakított eleveniszapos rendszer II. fokozatú tisztítást biztosít, amely vizét az év nagy részében a Balla-völgy víznyelős, időszakos vízfolyásába vezetik. Így nemcsak szennyeződik a meder, hanem az utófertőtlenítés miatt eltűnt az öntisztulást elősegítő és a Nemzeti Park állatvilága szempontjából értékes meder fauna is. A régebbi földrajzi-vízrajzi elnevezéseket a Kartográfiai Vállalat által 1977-ben kiadott turista térképe alapján mutatjuk be. (5. ábra) Vizsgálataink szerint már a tisztított szennyvíz bebocsátása feletti patakvíz is erősen elszennyeződik, a településen átfolyva. Nyilvánvaló, hogy az egykoron engedélyezett paraméterekkel ma már nem bocsátható ki a patakba a tisztított szennyvíz, amit egyébként is csak a Balla-völgy alatti állandó vízfolyású Hór patakba volna szabad beereszteni. A szűk völgy miatt a szennyvíz tisztítót csak a hegyoldalban kialakított területre lehetett telepíteni, ahova átemelővel kell felnyomni a szennyvizet. Tartós áramszünet, nagy olvadás, vagy zápor idején ebből is kitörhet a kezeletlen szennyvíz a patak felé. Összehasonlításul bemutatjuk a jellemző kémiai paramétereket, amelyek alátámasztják az új környezetvédelmi engedélyezés szükségességét, különös tekintettel a terület nemzeti parki és hidrogeológiai védőidom (azon belül is külső védőövezeti) státusára. 1. táblázat. A miskolci víznyelőket terhelő szennyvizek becsült mennyiségei Eng.h.é. Patakvíz 2006-os árvíz Karsztvíz KOI cr 150 10 - 40 250 1,5 - 2,5 BOI5 50 5 - 10 110 Össz. N 55 0,5 - 2,5 7 0,5 - 1 Amm. N 20 0,01 - 0,5 23 0,1 Össz.leb. 200 5 - 10 100 1- 2 SzOE 10 0 0 A patakvíz szennyezettségét jelző komponensek a 2008 február 13.-i kisvízi mintavételekből az alábbiak. (Az 1.sor a szennyvíztisztító telep feletti, a 2.sor a telep alatti vízminta eredményeit mutatja.) 2. táblázat. Kiugróan magas víznyelős patak, tóvíz szennyezési értékek Minta Vez.k. KOI NH4 NO3 SO4 kCO2 Na PO4 Cl Coli E.coli Telepsz. helye μ S/cm g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 i/100ml i/100ml i/100ml 1. 194 1,7 0,01 3,3 33 45 9 0,41 79 1500 120 110 2. 1009 5,8 3,5 1,9 107 132 82 1,36 251 300 0 500 Következtetések: A szennyvíztisztító kibocsátása alatti patakvíz minőség lényegesen rosszabb, annak ellenére, hogy a mintavételek idején, a telep alulterhelése miatt épen nem volt tisztított szennyvíz kieresztés. A felső vízminta kémiailag inkább oxidatív, az alsó inkább reduktív állapotú, ami azt jelenti, hogy a kibocsátás alatti szakaszon folyamatos oxidációnak kell lejátszódnia. A mikrobiológiai komponensek a településen áthaladó patakvíz erőteljes szennyezettségét mutatják. Ez is a kibocsátott szennyvíz fertőtlenítésből visszamaradt szabad klór mikrobiológiai hatását mutatja. Ezzel kapcsolatban fontos volna a mederiszap hossz9
