A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
Javasolt fejlesztések 1. A Bükkszentkereszt felöli távcsatornát csillapító medencén keresztül kell bekötni a bükkszentlászlóiba. 2. A települési csatornát záportározóval kiegészített kétszintes ülepítő medencén keresztül kellene csatlakoztatni a városi bekötő csatornára. Így az előkezelés, valamint a záportározó tér miatt havária idején, nagyobb lenne a vízvédelmi biztonság. Az itt leülepedő szennyvíziszap a miskolci Központi Szennyvíztisztító Telepre szállítandó. 3. Havária esetén kétségtelenül indokolt vészkiömlőt lejjebb, a kőbányához kellene áttelepíteni, vagy egy abból kiinduló vészkiömlő csőcsatornát kell fektetni a szennyvíz távvezeték fölé. A haváriás vízkár csökkentése érdekében a záportározónál a nyers szennyvíz kitörés megelőzhető lenne egy átkötő vezetékkel a vészkiömlő csőcsatornáig. 4. A geodéziai helyzetük miatt gravitációsan nem beköthető lakások szennyvizét házi átemelővel kell csatlakoztatni. 5. Mindezek megvalósítása és gondos üzemeltetése után is várható, hogy a település patakját tápláló csapadékvizek - itt és máshol is - a különféle természeti, háztáji, közterületi, kisipari és állattartási szennyezéseket magukkal sodorva és elnyelődve veszélyeztetik az ivóvíz bázisokat. Ezért a település alsó részén, de még a víznyelő szurdok előtt egy árvízi energiával meghajtott forgókefés flotációs medence beépítését javasoljuk a mederbe olyan oldalcsatornás uszadék és hab leválasztással, amit - szintén vízi energiával hajtott - csiga szivattyú juttat át a kétszintes ülepítőbe. Itt fölös iszap leválasztására is szükség lehet. 6. Az ismert három nagy víznyelőnél a szikla rézsűbe rejtett szabályozható (tolózáras, vagy csappantyús) árvízi kizárás beépítése vízminőségvédelmi szempontból (mikrobiológiai szennyezés, vízzavarosodás) elkerülhetetlen. Az elképzelt műszaki megoldás olyan, amiből a felszínen szinte semmi sem látszik és a barlangi bejárást sem akadályozza. Megjegyzendő, hogy az alpesi országokban igen komoly művek beépítésével segítik a karsztvíz gazdálkodást, BécstőlMontpellierig... 7. Csökkentené a karsztvíz szennyezést, ha a meder víznyelős szakaszát kaszkádolnák helyi anyagokkal, a természetben látható megoldással. A miskolci karsztvízgyűjtő közepén elterülő Bükkszentkereszt önálló üdülő község lakossága kereken 1200 fő. Az 500 lakó és köz-, valamint 420 üdülő épület alig feléről összegyűjtött szennyvizet hidraulikailag elvében is hibás megoldással, két mélyponti átemelőhöz vezetik le, ahonnan ugyanazon a nyomvonalon, kétszeri átemeléssel egy további tetőponti átemelőbe nyomják, amit a metán veszély (lakóházak közelsége) miatt állandóan „szellőztetnek”. Innen jut a szennyvíz egy 3 km hosszú nagyesésű erdei csővezetéken keresztül a bükkszentlászlói bekötéshez. A feltételezett nyomsávban ejtő és ellenőrző aknák nem láthatók. (4. ábra) A primer elektromos vezetékhálózat „szélső pontján” csatlakozó településen nem ritkák az áramszünetek, amikor is az átemelő szivattyúk leállnak. A meredek belső úthálózatot télen homokkal szórják. Olvadáskor, vagy tavaszi záporok idején a homok bemosódik a csatornába az akna fedlapok nyílásain keresztül, vagy a csapadékvíz elnyeletése miatt elmozdított fedlapok mellett és a magasabb helyzetű belterületi átemelők rácsozatán keresztül. Ezért gyakoriak az ilyen eredetű dugulások. Az üzemzavarkor túlfolyó szennyvizek hozzáadódnak a településről lefolyó szennyezett felszíni vizekhez, és a legalsó átemelőtől délebbre néhány száz méterre kezdődő karsztos völgyszakaszban elnyelődve, szennyezik a tapolcai karsztvíz készletet. (elérési idő 1-3 hét). A község déli részén 2008 február 13.-án kisvízi időszakban a patakból vett vízminta szennyező komponensei tömény szennyvízre utalnak: coliform 16 ezer, E.coli 11 ezer, telepszám 28 400. Ez nem véletlen, hiszen a tél végi disznóölések hulladékát csak ide tudják kiönteni. 6
