A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Artzt Sándor, KÖVÁL Zrt., Fábry Gergely, AXIS Kft.: Vákuumos szennyvízelvezetés – Monor és térsége vákuumos szennyvízcsatorna rendszere
Az említett települések közül Monor és Gomba településeken üzemeltetünk a vákuumos rendszeren kívül gravitációs és nyomott rendszereket is. A hálózati üzemeltetést 10 fő üzemeltetési létszámmal oldjuk meg. Ez a létszám végzi az összes hálózati tevékenységet az üzemeltetési területünkön. A vákuumos csatorna üzemeltetése némiképp eltér a másik 2 rendszer (gravitációs és nyomott) üzemeltetésétől. Itt állandó diszpécser ügyelet kell, minden pillanatban látni kell a vákuumgépházak éppen aktuális üzemállapotát. Ez azt jelenti, hogy a gépházak összes jellemző paramétere megjelenik a diszpécser monitorján. Ezek többek között a vákuum értéke, a vákuumtartály állapota, a vákuumszivattyúk működése, a kitápláló szivattyúk működése, a kitáplált szennyvíz mennyisége illetőleg egyéb esetleges hibajelzések. Azon ritka esetben, ha hibajelzést észlel a diszpécser, akkor figyelemmel tudja követni, hogy az automatikus öngyógyító rendszer megszüntette-e a kiváltó okot. Megjegyezzük, hogy ezen ritkán előforduló hibajelzéseket kiváltó okok döntő többségét a rendszer öngyógyító rendszere emberi beavatkozást nem igénylő módon megszünteti. Amennyiben mégsem, a diszpécser gyorsan tud intézkedni a teendőket illetően. Ha valamilyen okból felakad egy szelep, mert a tányérja alá kerül valami, akkor légbetörés keletkezik, másképp megfogalmazva a vákuum szökni kezd. Ezt a diszpécser onnan veszi észre, hogy csökken a vákuum értéke. Ekkor még a gépház maximum 3 alkalommal automatikus ún. „öngyógyítást” végez. Ennek lényege a következő: a PLC a vákuumszivattyúkat leállítja egy bizonyos ideig, hogy a vákuumszelepek ne nyithassanak, és hogy ez által a szelepaknákban felhalmozódjon a szennyvíz. Miután ismét járnak a vákuumszivattyúk és kinyit a szelep, a beáramló szennyvíz esetleg kimossa a felakadást okozó szennyetődést. Amennyiben a 3 öngyógyítási ciklus nem jár eredménnyel, úgy a hálózatoss kollégáknak kell megkeresni és elhárítani a hibát. Ez úgy történik, hogy a gépházban kizárják a bejövő ágakat. Ebből kiderül, hogy melyik ágon van a vákuumszökés. Ezt követően a kérdéses ágat kiszakaszolva meg lehet találni, hogy mely szakaszrészen van a hiba, majd aknáról aknára haladva megtalálható a felakadást okozó idegen tárgy. A hálózatban rendszeresen, évente egyszer végezni kell a szelepaknák karbantartásait. Ezt általában 2 fő végzi, egy erre a célra felszerelt kisteherautóval, amelyre fel van rakva egy víztartály, valamint magas nyomású mosó. Az aknákat egyenként kimossák, ellenőrzik a szelep tartozékait, ha kell szelepfejet cserélnek. A karbantartásról adminisztrációt vezetnek. Hangsúlyozzuk, hogy nagyon fontos a szelepaknák évenként egyszeri ellenőrzése és karbantartása. Amennyiben a karbantartás nincs elvégezve, úgy nőhet az emberi beavatkozást igénylő események száma, nőhet az energiaszükséglet, ez pedig a tevékenység gazdaságosságát csökkenti. A vákuumos csatornarendszer üzemeltetését megkönnyíti, ha monitoring rendszerrel rendelkezik a hálózat. Az általunk üzemeltetett rendszeren Monorierdő településen végág monitoring rendszert építettünk ki utólag. Mire jó a végág monitoring? Arra, hogy a diszpécsernek jelezze, hogy melyik ágon van vákuumszökés, illetve az körülbelül az ág melyik részére korlátozódik. Ekkor az esetlegesen felakadt szelep keresését végző kollégát célirányosan tudja irányítani a hiba helyének a közelébe. Ezzel sok időt és energiát spórolunk meg. Amennyiben betartjuk a működtetés alapvető, általam itt felsorolt kritériumait, úgy eredményesen, könnyen lehet üzemeltetni a hálózatot. A legjobb szándékú üzemeltető sem tud azonban hatékonyan üzemeltetni, ha a hálózat nem a vákuumos szennyvízelvezető rendszerekre vonatkozó hidraulikai szabályok szerint épült meg, ahogyan azt a rendszerek ismertetésében is hallhatták. 5
