A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Molnár Gábor, FETIKÖVIZIG: Digitális térmodellek alkalmazása a folyószabályozásban és hajóút kitűzésben
DIGITÁLIS TÉRMODELLEK ALKALMAZÁSA A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN ÉS HAJÓÚT KITŰZÉSBEN MOLNÁR GÁBOR FETIKÖVIZIG A Tisza folyó egyes szakaszain már évszázadokkal ezelőtt is történtek árvízi szabályozási kísérletek. Egységes terv alapján történő beavatkozásra azonban csak 1846-tól, a Tiszavölgyi Társulat megalakulásától került sor. A terveket Vásárhelyi Pál készítette, majd - Vásárhelyi váratlan halála miatt - Paleocapa Péter, velencei vízépítő mérnök módosította. Kettőjük elgondolásának ötvözeteként töltések és átmetszések vegyes rendszere került elfogadásra és alkalmazásra. A terv a Tiszabecs - Tokaj közötti szakaszra 63 átmetszést tartalmazott, amelyből 61 a XIX. század végére meg is valósult. Az átmetszések révén az egyik cél - az árvizek gyorsabb levezetése - megvalósult. A nagy vízi szabályozás mellett a partvédőművek kiépítésére csak az 1890-es évektől kezdődően, de akkor is csak olyan esetekben került sor, amikor a meder veszélyesen megközelítette az árvédelmi töltést. Ilyen körülmények között természetesen nem volt mód összefüggő folyószakaszok partvédőműveinek megépítésére, a meder rögzítésére. Ennek a későbbiekben az lett az ára, hogy a medervándorlás tovább folytatódott, a megépült partvédőművek közül sok elpusztult (1. kép), a veszélyeztetett töltésszakaszokat bellebbezni kellett. 1. kép. Elpusztult partvédőmű Tiszaszentmártonnál Összefüggő mederszakaszok rögzítése, esetenkénti szabályozása csak a XX. század második felétől, de főleg a 60-as évektől kezdődött. Ekkor még azonban nem érvényesültek egységes általános szabályozási elvek, különösen a más kezelésben lévő szakaszokon. Az utóbbi években - 1993-tól kezdődően - bekövetkezett szélsőséges vízjárási viszonyok sürgetőbbé tették a szabályozás egységes elveken alapuló, közösen elfogadott és végrehajtott megoldását. A folyószabályozás területén a korábban meghatározott árvíz-, hordalék- és jéglevezetés, valamint a hajózás feltételei megteremtésének négyes követelménye mellett újabb igényként jelentkezik a felszíni és a felszín alatti vízkivételek megfelelő feltételeinek biztosítása, az
