A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Szekeres Teodóra, Böhmné Varga Gabriella, Békési István, Tóth Tamás, KÖTIKÖVIZIG: Tapasztalatok az Észak-Alföldi Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének megvalósításáról Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Üzemeltetői és tervezői szinten is tapasztalhatók voltak elméleti és gyakorlati hiányosságok, értelmezésbeli különbségek, mint pl: a mosatási csomópontok kialakítása.- A 2007. szeptemberében megtárgyalt megvalósíthatósági tanulmányokban a tényleges hálózat-rekonstrukciós igények szerepeltek, annak ellenére, hogy ne hivatalosan is köztudott volt már, hogy az össz beruházási költség 20 %-nál nem lehet nagyobb mértékben figyelembe venni a hálózat-rekonstrukciót. Ez is hozzájárult a megalapozatlanul magas költségekhez.

Önkormányzatoktól, üzemeltetőktől bekért adatok:

A megvalósíthatósági tanulmányok alapját jelentő elvi vízjogi engedélyes tervek elkészítéséhez szolgáltatott adatok és az OSAP adatlapokon bejelentett adatok közötti ellentmondásokat tisztázni kellett ahhoz, hogy a tervekbe a valós adatok kerüljenek beépítésre.

Helyenként megfizethetetlenül magas vízdíjak:

A megye földrajzi adottságára jellemző, hogy a települések, illetve településrészek, egymástól viszonylag nagy távolságra vannak. A távvezetékek kiépítésének magas költsége olyan drasztikusan megnöveli a beruházási és az üzemeltetési költségeket, hogy a tervekben megjelenő vízdíjak a jelenleginek akár négy-ötszörösére is emelkedhetnek. (Van olyan település, ahol az előzetes gazdasági-pénzügyi számítások alapján, - az adott beruházás megvalósulásával - 1 m3 víz ára akár 1200 Ft-ban is prognosztizálható).

Nem egységes tervek:

A műszaki-szakmai felügyeletnek gondot jelentett a tervek egységes kezelése, hiszen azok kidolgozása sem volt egységes, több esetben is eltért a tervezői konzorcium által kiadott segédlettől.

6