A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kravinszkaja Gabriella, KÖDUKÖVÍZIG, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Gondolatok a Balaton vízháztartásának múltjáról, jelenéről és a lehetséges éghajlatváltozás hatásaival befolyásolt jövőjéről Kravinszkaja Gabriella Pappné Urbán Judit Varga György
0 100 200 300 400 500 600 700 mm □ 1961-1990 átla^ □ 21. sz. első harmada 18. ábra. A Balaton vízháztartási tényezőinek az 1961-1990 időszakra vonatkozó tényleges és a 21. sz. első harmadára vonatkozó becsült téli félévi átlagértékei (mm/téli félév) Az eredmények áttekintésekor mindenekelőtt a nagy bizonytalanságra hívjuk fel a figyelmet és a hangsúlyt nem a konkrét számértékekre, hanem inkább a várható változások irányára és hozzávetőleges mértékére helyezzük. A Balaton vízháztartási tényezőinek évi átlagértékeit tekintve a legnagyobb mértékű változásra - évi átlagban 10% körüli növekedés - a párolgásnál lehet számítani. Meghatározó mértékben ezzel magyarázható a természetes vízkészlet-változás évi átlagának 100 mm körüli becsült csökkenése. A meteorológiai nyári félévben (április-szeptember) a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás csökkenésére és ennél nagyobb mértékben a párolgás növekedésére lehet számítani. Ezen változások eredőjeként a nyári félév átlagos természetes vízkészlet-változása mintegy 100 mm körüli értékkel becsülhető alacsonyabbra a viszonyítási időszak átlagához képest. A meteorológiai téli félévben (október-március) a csapadék és a hozzáfolyás növekedése várható, de ezt részben ellensúlyozza a magasabb léghőmérséklet miatt várható nagyobb párolgás. Ezen változások eredőjeként a téli félév átlagos természetes vízkészlet-változásában legfeljebb szerény mértékű növekedés becsülhető. Következtetések A közelmúlt aszályos időszaka során a Balaton vízháztartásban bekövetkezett szélsőséges, időnként rendkívüli változások (halmozódó csapadékhiány, ennek következtében növekvő hozzáfolyás-hiány és a vízgyűjtő kiürülése, a negatív előjelű természetes vízkészlet-változás) a vízszintszabályozás jelenlegi rendjének felülvizsgálatára, újragondolására hívják fel a figyelmet. A vízszintszabályozás esetleges módosítása azonban önmagában nem képes ellensúlyozni az egyes vízháztartási elemeknél mutatkozó anomáliákat és azok hosszú távú hatásait. 21
