A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kravinszkaja Gabriella, KÖDUKÖVÍZIG, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Gondolatok a Balaton vízháztartásának múltjáról, jelenéről és a lehetséges éghajlatváltozás hatásaival befolyásolt jövőjéről Kravinszkaja Gabriella Pappné Urbán Judit Varga György
o Az éghajlat regionális megváltozásából adódó kockázatok számszerű becslése, illetve a szélsőséges jelenségek (mint például árvizek vagy szélviharok) várható változási valószínűségének és mértékének megbízható becslése. A célok eléréséhez a PRUDENCE projekt során egy egymással kölcsönhatásban álló modellrendszert alkalmaztak, amelynek legfontosabb elemei a csatolt óceán-légkör modellek (300 km-es légköri felbontáson), általános cirkulációs modellek (150 km-es felbontáson), valamint regionális klímamodellek (50 km-es felbontáson). A csatolt globális óceán-légkör modellek szolgáltatták az éghajlati rendszer nagyskálájú leírását, amelyeket alapvetően két kibocsátási forgatókönyv figyelembe vételével (A2 és B2) futattak le. Az alábbi 5. táblázat azt szemlélteti, hogy 1 °C-os átlagos globális hőmérséklet-emelkedés (várhatóan 2025-re következik be; a globális felmelegedés 2006-ig 0,7 °C volt) esetén Magyarországon milyen irányú és mértékű évszakos hőmérsékleti és csapadék változások várhatók. 5. táblázat. Magyarországra vonatkozó várható hőmérséklet és csapadék változások 1 °C-os globális felmelegedés esetén a PRUDENCE projektben alkalmazott modellek eredményei alapján (az összes modellfutások átlaga és szórása évszakos bontásban) Hőmérséklet (°C) Éves Tél (DJF) Tavasz (MÁM) Nyár (JJA) Ősz (SON) Átlag (°C) +1,4 +1,3 +1,1 +1,7 + 1,6 Szórás (°C) 0,3 0,3 0,3 0,4 0,3 Csapadék (%) Éves Tél (DJF) Tavasz (MÁM) Nyár (JJA) Ősz (SON) Átlag (%)-0,3 +9,0 +0,9-8,2-1,9 Szórás (%) 2,2 3,7 3,7 5,3 2,1 Az 5. táblázat alapján várhatóan a 21 század első harmadára levonható következtetések: o Magyarországon a globális átlagnál nagyobb mértékű melegedésre lehet számítani. Az éves 1,4 °C-os emelkedésnél nagyobb mértékű változásra számíthatunk nyáron (1,7 °C) és ősszel (1,5 °C), míg télen (1,3 °C) és tavasszal (1,1 °C) valamivel kisebb mértékűre. A hőmérsékleti értékek szórása viszonylag kicsi, ezért megbízhatóságuk viszonylag jónak értékelhető o A magyarországi csapadékmennyiség éves összege gyakorlatilag nem változik, szinte ugyanolyan valószínűséggel lehet némi növekmény, illetve némi csökkenés. Ugyanakkor a csapadék mennyiségének időbeli eloszlása nagy különbségeket mutat. Nyáron érdemi csökkenés, míg télen hasonló mértékű növekedés figyelhető meg. 18
