A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
3.4 Védőidom méretezések A vízbázis védőidom méretezésével kapcsolatosan eddig három dokumentáció készült: 3.4.1 Szob Regionális Vízbázis hidrogeológiai védelme A 85/809-a-362. tervszámú hidrogeológiai védőidom méretezést az FTV végezte 1985-ben. A védendő termelés nagysága 11.500 m3/d volt, a felszíni védőterület 0,4 km2-nek adódott. A védőterület meghatározása minimális számítással, földtani, vízföldtani információkra alapozott becsléssel történt. 3.4.2 Szobi vízbázis I. és II. kút hidrogeológiai védőidom A 180-7726-013/1991 tervszámú méretezési munka tervezője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Tervezési Osztálya volt. 4.000 m3/d védendő vízkitermelés mellett 0,3 km2 felszíni védőterület adódott 300 napos elérési idővel számolva. Az elvégzett modellezés szerint a vízbázis nem parti szűrésű, a háttér felől a Duna irányába szivárgó talajvizet termelik a kutak. (A vízminőség és a modellezés eredményei azonban ellentmondásosak.) 3.4.3 A szobi Hidegréti Vízbázis hidrogeológiai védőterületének meghatározása — szakmérnöki diplomaterv A méretezést 1996-ban Rózsa Attila okl. hidrogeológus mérnök szigorló vízkészlet-gazdálkodási szakmérnök végezte. A méretezés tárgya 3.000 m3/d volt. Az elvégzett számítások eredményeképpen kiadódó felszíni védőterület nagysága 0,6 km2, 1 év elérési idővel számolva. Az elkészült szakdolgozat a vízbázis parti szűrésű jellegét igazolta, megállapítást nyert, hogy a Dunán kívül az Ipolynak is szerepe van a parti szűrésű járulékos vízkészletek utánpótlódásában. Megalapozottan - fúrásos feltárások hiányában - csak 1 év elérési idejű védőterületet jelölt ki a szerző. Fenti bizonytalanságok miatt a diagnosztikai munkák során elvégzendő mérésekre és vizsgálatokra alapozva lényegi kérdés volt tehát a vízbázis életében az utánpótlódási viszonyok tisztázása, az Ipoly-folyó szerepe a vízbázis utánpótlódásában, a háttér - különösen a szlovák oldal (országhatárral osztott vízbázis esete) - szerepe. 4. A VÍZBÁZISVÉDELMI DIAGNOSZTIKAI MUNKÁLATOK 4.1 Légi fotó kiértékelése A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság rendelkezésünkre bocsátotta a vízbázis és környékének légi fotóját. A színes légi felvételek természetes színhatásban prezentálják a vízbázist és környezetét, a felszínt az ott levő tereptárgyakkal együtt. Mindezek alapján lehetővé válik a hidrogeológiai védőterületen ill. a vízbázis tágabb környezetében is a közlekedési utak, vasutak beazonosítása, a terület használatok aktuális helyzetének pontosítása, a szennyező források, a mezőgazdasági parcellázás helyzete, az eltemetett folyó medrek helyeinek beazonosítása stb. (5. ábra) A légifotó térképi anyagainak összevetése a vízbázis és környezetének digitalizált topográfiai térképével, valamint az ebből előállított háromdimenziós terepmodell további hasznos információkat szolgáltatott az elvégzett vizsgálatokhoz (6. ábra) 5
