A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Sallai Ferenc, ÉMI-KTVF: A Sajó vízminősége, hosszú távú védelme
A fenol, az ANA-detergens és a _ fémek hasonlóan alakulnak mint a többi vizsgált szelvényben. Egyéb paraméterek A pH érték alapján folyamatosan I-II. osztályú, a vezető képesség szerint néhány évet leszámítva III. osztályú, az oldott vas és mangán tartalom alapján 1993-ig szennyezett, majd ezután II. osztályú, jó minőségű a folyó. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Sajó minősége ebben a szelvényében a jellemző komponensek tekintetében - a KOI és az ammónium ion kivételével - minden más szelvényben mért értéknél rosszabb képet mutatott egészen 1994-ig. Ez egyrészt a Miskolc térségi ipari és kommunális szennyvízkibocsátásoknak, másrészt a Miskolc feletti terhelések szuperponálódásának, és annak a következménye, hogy a folyó öntisztító képessége ezen a szakaszon már nem volt képes minden időszakban megbirkózni a szennyezésekkel. Az oldott oxigén koncentráció például 1994-ig olyan alacsony volt, hogy gyakran mértek nulla vagy nullához közeli értéket, szinte alig volt olyan év, amikor a 90% tartósságú értékek meghaladták volna a 2 mg/l-t. 1994 után a Miskolc városi szennyvíztisztító telep korszerűsítése, a biológiai tisztító egység üzembe helyezését követően az oxigénháztartási mutatók jelentősen javultak. Sajólád után a folyót pontszerű szennyező forrás már nem éri, egyedül a Hernád az, ami a torkolati folyószakaszon a vízminőséget befolyásolhatja. A ’70-es években a Hernádnak jelentős hígító hatása volt, ma viszont a két folyó vízminőségében nincs lényegi különbség. Sajóládtól Kesznyétenig, ill. a torkolatig már számottevően nem változik a Sajó vízminősége, ezért külön részletesen nem értékeltem. (A vízminőség változását 1975-1990-2005. évekre vonatkozóan az 1. táblázatban foglaltam össze, a szennyező anyag terhelések csökkenését az 6. ábra mutatja.) A Sajó vízminősége ma A Sajó jelenlegi vízminőségét az előzőekben már megismert ún. törzshálózati vizsgálat 2005. évi eredményei (ez volt az utolsó szabvány szerint vizsgált év), és a 2007-től bevezetett új felszíni víz monitoring vizsgálat alapján is kiértékeltük, a határszelvényben és alsó szakaszán Sajóládnál. Ez egyben a két megfigyelési és állapotértékelési metodika összevetésére is lehetőséget ad, mivel a vízminőség a két év során lényegileg nem változott. Vízminőség a 2005. évi törzshálózati vizsgálatok alapján, MSZ 12 749 szabvány szerint értékelve: Sajópüspökinél Az oxigénháztartási mutatók közül az oldott oxigén tartalom kiváló (I.o.), a BOI5 jó (II.o.), a többi paraméter (KOI, szaprobitási index) tűrhető (III.o.) vízminőséget jelez. A tápanyag háztartás mutatók közül a klorofill-a kiváló (I. o.), az ammónium-, a nitrát- és az ortofoszfát ion jó (II. o.), a nitrit tűrhető (III.o.) vízminőséget mutat. Mikrobiológiai (coliform) szempontból viszont jelenleg is erősen szennyezett (V.o.) a víz. A szerves-, szervetlen mikroszennyezők közül az olaj és az oldott cink koncentrációi jó (II.o.), a többi paraméter kiváló (I.o.) vízminőségre utal. Az egyébpparaméterek a pH (II.o.) kivételével kiválóak (I.o.). Összességében a határszelvényt átlépő víz a coliform szám (V.o.) kivételével tűrhető vagy annál jobb minőségű volt 2005-ben (1. táblázat).
