A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Richter László, Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft., dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A talajok „k” szivárgási tényezője meghatározásának problémái és egyszerűbb módjai a vízgazdálkodási létesítményekhez
A kutatóakna régi, hagyományos megoldás. Többfelé érdeklődtünk, még senki sem végzett ilyent, de nem is láttak! A laikusok többnyire szakszerűtlenül alakítják ki az oldómedencét. Ha ezt nem lyukasztják ki és szikkasztót építenek, annak felületét „meghasalják”. A kutatóakna helyett helyszíni gyors meghatározási módszer szükséges. 4. Víznyeletéses vizsgálatok Többféle víznyeletéses vizsgálat ismert. Legegyszerűbb egy csövet a fúrt lyukba ledugni a talajba és vízzel tölteni [6]. A „k” átlag értéke számítható a cső belső sugara (r), a talajvíz szintje és a töltő víz szintje közötti különbség (h), az idő (At) és süllyedés (Ah) függvényében. Hátránya, hogy csak a talajvízbe jelentősen belógó cső esetére érvényes. A szakirodalomban ismertetett további víznyeletéses vizsgálatokra nem térünk ki, mert nincsenek adatok a meghatározás pontosságára és nem próbáljuk ki ezeket, csak a következő 5. fejezetben leírtakat. 5. „k” meghatározása a szennyvíz szikkasztáshoz A Varga-Richter (VR)-féle módszerrel a tisztított szennyvízhez szükséges szikkasztó felületet lehet meghatározni. Lényege:- Kis átmérőjű, kézzel vagy géppel fúrt lyukba helyezett csőbe víz betöltése. A 6-féle talajvíz és cső helyzetnek megfelelő képletek, valamint táblázat felhasználásával a „k” érték kiszámítása.- Összefüggés (korreláció) meghatározása a kapott „k” és a szükséges szikkasztó felület, valamint a 3. és 6. fejezet közötti adatok között. A „k”-t először a házi szennyvíztisztító műtárgyból kifolyó cső várható szintjén, majd lejjebb kell megállapítani. Ez 1,0 - 1,3 m, illetve 2,0 - 2,5 m. Utóbbi azért szükséges, hogy megállapíthassuk, biztosítható-e a szikkasztó és a talajvíz szintje között az előírt legalább 1,0 m távolság. Ez gyors és olcsó módszer a talajmechanikai helyzet település-szintű meghatározásához: a „k” és a talajnem megállapításához. A 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet szerinti „Települési Szennyvízkezelési Program”, TSZP megvalósításához járulhat hozzá. A leírtak szerint a szikkasztófelület meghatározáshoz nem kell talajmechanikai laborvizsgálat. 6. Svéd GEONORDIC „k” meghatározó eszköz alkalmazása
