A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Richter László, Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft., dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A talajok „k” szivárgási tényezője meghatározásának problémái és egyszerűbb módjai a vízgazdálkodási létesítményekhez
3. Zavart talajminták alapján a közelítő képletek és táblázatok alkalmazása 3.1. A „k” szivárgási tényező helye a vízgazdálkodásban alkalmazott képletekben Két példa: a) Kút vízhozamának számítása [7]: к ( Я + γο )t 1 R μα ln r 2 R 1 Q _m g! - γο2 ) _ ln R r A két képlet „egyszerű” méretezést jelent (iteráció, az R depressziós sugár értékekkel próbálkozva). A „k”-nak fontos szerepe van a képletekben. Megbízhatóbb viszont a próbaszivattyúzás. b) Kétdimenziós (síkbeli) szivárgás számítása egyrétegű talajra alapozott műtárgyakra (szádfal nélkül), a VMS 198:1982 szerint. Átszivárgó vízhozam, Kovács György közelítő képlete szerint: q _ ^Π- arsh ^1,5^-^, bizonyos tartományban, -kL· tényező grafikonról leolvasható. Az első képletben a „k” lineáris tényező. A másodikban bonyolult függvény része. 3.2. Közelítő képletek „k” meghatározása szemeloszlási görbéből [6]: a) Jáky szerint к _ 100 · D^ cm/s, ahol Dm a mértékadó szemcseátmérő, cm. b) Terzaghi szerint к _ 200!)' e2 cm/s, ahol De a hatékony szemcsenagyság, amely szemeloszlási görbén a S = 10%-hoz tartozó szemcseátmérő, az „e” a talaj hézagtényezője. c) Fedorenkó szerint, szemcsés talajban: к _ cdf cm/s, d _ d10 + d60 d10 —— cm, T ’ 60 n 3 Z_ ’ (1 -n)2 ’ c állandó érték, n hézagtérfogat. Nem alkalmaztuk.
