A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Plutzer Judit, dr. Török Tamásné dr., Országos Környezetegészségügyi Intézet: Giardia duodenalis és Cryptosporidium spp. előfordulása ivó- és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre - a vízgyűjtő védelmének jelentősége
megerősítették, hogy a megvizsgált vizek 36%-a Giardia pozitív volt illetve 28%-a Cryptosporidium pozitív. Továbbá humán patogén Giardia duodenalis csoportokat és Cryptosporidium fajokat valamint egy új Giardia szubtípust azonosítottuk. Az eredmények nagymértékben hozzájárulnak az ember egészségének védelmében teendő intézkedések meghozatalához. A jelenlegi tanulmány elsőként alkalmazza a Giardia és Cryptosporidium szimultán kimutatását és genotípizálását a magyar vízellátókban. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy milyen nehéz az igen alacsony számban előforduló protozoonok különböző vizekből és fekáliából történő kimutatása. A leírt és bevezetett detektálási technikák ma rutinszerűen alkalmazhatók. Mivel a bemutatott módszerek mind klinikai, mind környezeti, sőt élelmiszer mintákhoz is használhatók, segítségünkre lesznek a jövőben az állati és emberi fertőzőforrások meghatározásához, Cryptosporidium illetve Giardia szubtípusok állatról emberre való terjedésének, és az átterjedés dinamizmusának meghatározásához. A biztonságos, patogénmentes ivóvíz mindenki számára létfontosságú. A Cryptosporidium és Giardia elterjedése a magyarországi vizekben eddig nem volt ismert. Felmérések és tudományos munka szükséges, hogy jobban megérthessük ezeknek a protozoonoknak a természetét vizeinkben. IRODALOM Adam RD. (2001) Biology of Giardia lamblia. Clin Microbiol Rev. 14:447-475. Betancourt WQ, Rose JB. (2004) Drinking water treatment processes for removal of Cryptosporidium and Giardia. Vet Parasitol. 126:219-234. Carey CM, Lee H, Trevors JT. (2004) B iology, persistence and detection of Cryptosporidium parvum and Cryptosporidium hominis oocyst.Water Res. 38:818-862. Medema G, Teunis P, Blokker M, Deere D, Davison A, Charles P, Loret JF. (2006) WHO Guidelines for Drinking Water Quality, Environmental Health Criteria, Cryptosporidium, Draft 2. Plutzer J, Takó MH, Márialigeti K, Törökné A, Karanis P. (2007a) First investigations into the prevalence of Cryptosporidium and Giardia spp. in Hungarian drinking waters. J Water Health. 5: 573-584. Plutzer J, Karanis P. (2007b) Genotype and subtype analyses of Cryptosporidium isolates from cattle in Hungary. Vet Parasitol. 31:357-362. Plutzer J, Karanis P, Domokos K, Törökné A, Márialigeti K. (2008) Detection and characterization of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples by IFT, PCR and sequence analysis of the SSUrRNA and GDH genes. Int J Hyg Environ Health. In press. Strong WB, Gut J, Nelson RG. (2000) Cloning and sequence analysis of a highly polymorphic Cryptosporidium parvum gene encoding a 60-kilodalton glycoprotein and characterization of its 15- and 45-kilodalton zoite surface antigen products. Infect Immun. 68:4117-4134. Thompson RCA. (2004) The zoonotic significance and molecular epidemiology of Giardia and giardiasis. Vet Parasitol. 126:15-35. USEPA (2001) Method 1623: Cryptosporidium and Giardia in water by filtration/IMS/FA. EPA 821-R-01025. Office of Water 4603, U.S. Environmental Protection Agency, Washington, D.C. Xiao L, Fayer R, Ryan U, Upton SJ. (2004) Cryptosporidium taxonomy: recent advances and implications for public health. Crit Rev Microbiol. 17:72-97. 6
