A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kravinszkaja Gabriella, KÖDUKÖVÍZIG, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Gondolatok a Balaton vízháztartásának múltjáról, jelenéről és a lehetséges éghajlatváltozás hatásaival befolyásolt jövőjéről Kravinszkaja Gabriella Pappné Urbán Judit Varga György

1. táblázat. A Balaton vízháztartási tényezőinek az 1921-2007 közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei

Vízháztartási tényező

minimum (mm/év)

átlag (mm/év)

maximum (mm/év)

Csapadék

433

619

905

Hozzáfolyás

293

875

1974

Párolgás

723

899

1033

Természetes vízkészletváltozás-180

595

2031

Leeresztés

0

575

1791

Vízelhasználás

15

31

51

Az 1. táblázatban közölt adatok szerint sokévi átlagban a Balaton többletvíz-készlettel (lefolyással) rendelkezik, amelynek mennyisége közelítőleg a tóra hulló átlagos évi csapadékmennyiséggel egyezik meg. Sokévi átlagban a hozzáfolyás és a vízmérleg kiadási oldalán legnagyobb súlyú párolgás csaknem azonos abszolút értékűek. A Balaton vízháztartási tényezőnek adatait tó vízoszlop mm-ben számítjuk (1 mm ~ 600000 m3 vízmennyiség) és mm-rel jelöljük.

A tó felületére hulló csapadék

A tó felületére hulló csapadék mennyiségét (területi csapadékátlag) a tóparti csapadékmérő állomások adatainak felhasználásával határoztuk meg. A tó felületére sokéves (1921-2007) átlagban 619 mm/év csapadék érkezik, a legkevesebb évi csapadékot (433 mm) 1932-ben, a legtöbbet (905 mm) 1937-ben jegyezték fel (3. ábra).

3. ábra. A Balaton felületére érkező csapadék évi összege (mm)

A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1960-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban az évtizedes átlagos a sokévi átlag alatt maradtak.

4