A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Lainé-Timmer Ágnes, Tóth Erika, Koleszár Judit, ÉKÖVIZIG: Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
2. ábra. Becskeháza vízműkút A jelenleg kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis nem sérülékeny ugyanis a „B” védőidom a talajfelszínhez képest 48 m mélységben található. Ez azt jelenti, hogy az a térség, ahonnan a kútba 50 év alatt víz jut be, a föld mélyén helyezkedik el, a felszínről természetes körülmények között leszivárgó víz közvetlenül nem éri el a kutat tápláló vízadót. Ebben az esetben - a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet alapján - közvetlenül az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével. A felszín alatti beavatkozások elbírálásához (esetleges fúrások mélyítése stb.) meghatározásra került a külső védőidom, az „A” és a „B” hidrogeológiai védőidom felszíni vetülete (3. ábra). 3. ábra. Becskeháza Községi Vízmű hidrogeológiai védőidomának felszíni vetületei Védelmi javaslatok Ezen a vízbázison, a belső védőterületen kívül védőterületet kijelölni nem szükséges. Ugyanakkor az olyan veszélyeztető tényező, amelynek hatása a felszín alatti vízkészletre hosszú távon érvényesül, a vízbázis védettsége ellenére sem hanyagolható el. Ilyen a szennyvíz talajban történő elszikkasztása, amely a talaj mélyebb rétegeiben igen hosszú távon, évtizedekig fejti ki hatását. A településen tehát gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről. 7
