A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Lainé-Timmer Ágnes, Tóth Erika, Koleszár Judit, ÉKÖVIZIG: Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
2. Meglévő kutak felülvizsgálata A kútfelülvizsgálati tevékenység a területen található kataszterezett kutak és egyéb kutak alkalmassági vizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy állapotuk lehetővé teszi-e az észlelőhálózatba való bevonásukat. 3. Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata A projekt keretén belül a szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a szennyezőforrások ivóvízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. A munka során összesen 23 db pontszerű potenciális szennyezőforrás feltérképezésére és bejárására került sor. A térségben található pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz és vonalas szennyezőhatásokat is vizsgálták. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során adatot gyűjtöttek a kommunális szennyvíz talajban történő elszikkadásának mértékéről, területi kiterjedéséről, a mezőgazdasági tevékenység jellemzőiről. Önkormányzati, falugazdászi és vízföldtani szakértői ismeretek alapján meghatározták és lehatárolták a diffúz és vonalas szennyezőforrásokat, úgy mint:- település belterület- szántóföldi növénytermesztés- vonalas létesítmények- kiterjedt terhelő hatású területhasználat (bányák, stb) A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztásra kerültek azok a helyszínek, (pontszerű és diffúz szennyezőforrások), amelyek esetében talaj- és vízmintavétel, továbbá laboratóriumi vizsgálatok elvégzése látszott szükségesnek. Mintavételre azokat a helyszíneket választották ki, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltek és az adott területen a szennyezés az ivóvízkészletet veszélyezteti. 4. Egymásrahatás vizsgálatok A projekt keretén belül az „Egymásrahatás vizsgálatok” munkarészben a területi adottságok miatt nem lehet hagyományos egymásrahatás vizsgálatokról beszélni, ugyanis a programban résztvevő tíz vízbázis közül csak a szini vízbázison találhatók a kutak olyan közelségben, hogy az egymásrahatások kimérhetőek legyenek. A többi vízbázis esetében vagy csak egy egyedülálló kút, vagy forrásfoglalás található, amely vízszintre gyakorolt hatását közvetlenül csak az adott kútban lehet mérni. A forrásfoglalásokba (Gömörszőlős, Imola, Égerszög, Varbóc) beépített vízszintregisztráló műszerekből kinyert adatokból lehet következtetni az adott forrásfoglalás vízhozamára, illetve információt kapnunk a forrásakna és szűk környezetének vízszintváltozásáról. A feladat teljesítése egyes vízműveknél nehézségekbe ütközött, mivel a kútfejeket át kellett alakítani a vízszintmérő műszerek behelyezéséhez. A projekt keretén belül a nyomjelzéses és összefüggés-vizsgálatok a terület részletesebb hidrogeológiai feltárására irányultak. Az előzeteses terepbejárások során összesen négy helyszínt választottak ki: a szőlősardói, a varbóci, a szini, illetve a becskeházi vízművek területét. Sajnálatos módon egyik nyomjelzés sem lett pozitív, ami valószínűleg azért fordulhatott elő, mert a térség repedezett mezozóos összletei agyaggal kitöltöttek és a nyomjelzéshez használt fluoreszcens Uranin AP (C. 1. 45350) festékanyag az agyagban megkötődött, így nem tudott eljutni a mintavételi helyszínekre. 3
