A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Horányiné Csiszár Gabriella, MIVÍZ Kft. : A miskolci karsztforrások vízbázisvédelme, paradox helyzetei
Szinva források (Szinva fő-forrás, Felső-Szinva forrás)-Anna források Tavi forrás-Szentgyörgy forrás Királykút-F elsőforrás Olasz kút, Új-kút (Miskolc-Tapolca) Garadna-forrás (Ómassa) Egy földtani környezet szennyezhetősége a kőzetek összetételétől és mikrostruktúrájától függ. A területet felépítő kőzeteket a vízzáró képessége szerint a következő csoportokban lehet felállítani:- Szennyeződésre erősen érzékeny: a karsztosodott mészkövek, homok, kavics, lösz (a szivárgási tényező k~10"3cm/s , vagy több értékéhez kötve)- Szennyezésre érzékeny: a viszonylag jó vízvezető és víztartó kőzetek, agyagos lösz, agyagos homok, kőzetlisztes képződmények (k~10-4cm/s).- Szennyezésre kevésbé érzékeny: vízáteresztő, -félig vízáteresztő és vízzáró képződmények (k~10-6cm/s) váltakozva.- Szennyezésre legkevésbé érzékeny: vízzáró képződmények. Fontos egyben jelezni, hogy a különböző típusú képződmények mennyire vannak elszigetelve a felszíntől, vagy a mélység felé milyen mértékben lezártak. A következtetés egyértelmű, a Bükk területe teljes egészében szennyezés érzékeny terület. Kivételt képeznek azok a területek, amelyeken valamilyen vízzáró vagy félig vízzáró képződmény van a felszínen. Piros szín—erősen szennyeződésre érzékeny terület Sárga szín---közepesen, vagy gyengén szennyeződésre érzékeny terület Fehér szín—karsztvíz szennyeződésére nem érzékeny dr. Böcher Tivadar által készített védőidom lehatárolás a szennyeződés érzékenység szempontjából A Bükk fő tömegét képviselő alsó- és középső-triász karbonátos üledékek vízföldtani szempontból nem azonosak. A fennsíkot, és a keleti, északkeleti részeket felépítő „fennsíki mészkő” és a tűzköves, szürke „répáshutai mészkő” igen jó víztározónak bizonyul, addig a Dny-i rész sötétszürke mészköves palaösszletében -hasonló kora ellenére- a karsztosodásnak 2
