A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Gondárné Sőregi Katalin, Székvölgyi Katalin, Gondár Károly, Gyulai Tamás, Könczöl Nándorné, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft.: Egy új módszer az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet számítására hegyvidéki víztestek területén
8. ábra. Jellemző csapadékzónák a Bükk-hegységben A felszín morfológiája (5. karakter) A lehulló csapadékból beszivárgó víz mennyiségét nemcsak a földtani, talajtani, területhasználati viszonyok határozzák meg, hanem a terület morfológiája is. Minél meredekebb egy lejtő, annál nagyobb lefolyással számolhatunk, és legnagyobb a beszivárgás a lefolyástalan területeken, azaz a töbrök területén valószínűsíthető. A lejtőkategória térképet a Honvédelmi Minisztérium által készített DDM-ből (digitális domborzat modell) állítottuk elő. Az alkalmazott kategóriákat az ARCGIS 9.1 szoftver 3D Analyst moduljának statisztikai elemzése alapján (9. ábra) határoztuk meg. Ez alapján négy lejtőkategóriát állapítottunk meg: 0 - 10°, 10 - 20°, 20 - 30°, és >30°. A HELP szoftverben e kategóriák középértékeivel számoltunk. A lejtőkategória térképet, a 10. ábra mutatja be. A lejtőkategória térkép hozzáadásával létrehoztuk a térinformatikai rendszerben az utolsó variációt, amely az összes 530 db típus szelvényt tartalmazza. A nagyobb víznyelőket, töbröket az effajta kategorizálás nem ruházza fel kitüntetett szereppel, holott ezeken a helyeken a víz sokkal nagyobb mértékben jut a kőzetbe. Ezért a térinformatikai rendszerben a nagyobb víznyelőket lehatároltuk, a HELP-ben, a szelvény alkotásnál pedig ezeknek a foltoknak 0 %-os lejtést adtunk. 12
