A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Gondárné Sőregi Katalin, Székvölgyi Katalin, Gondár Károly, Gyulai Tamás, Könczöl Nándorné, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft.: Egy új módszer az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet számítására hegyvidéki víztestek területén
A szakirodalom 4 kategóriát vesz alapul, amelyeket a vizsgálati területünkön a következőképpen határoztunk meg. : „A” kategória: jó vízvezető karsztos kőzeteken kialakult vázszerkezetű talajok „B” kategória: jó vízvezető karsztos kőzeten kialakult vályog szerkezetű talajok „C” kategória: rossz vízvezető kőzeten kialakult vályog talajok „D” kategória: a rossz vízvezető kőzeteken kialakult vázszerkezetű talajok, illetve az agyagos vályog talajok A vizsgálati terület talajait a fenti kategóriákba soroltuk be (5. táblázat). A két tényező figyelembevételével - némi egyszerűsítéssel élve - a National Engineering Handbook-ból kikeresett értékek egészrészét vittük be a HELP modellbe (6. táblázat). 5. táblázat. A terület talajainak besorolása hidrológiai kategóriákba Fizikai talajféleség 1 Alapkőzet Talajhidrológiai kategória AV alapkőzettől függetlenül D K A D K A R D V A C H C K B R C T C 6. táblázat. A területhasználat és a talajhidrológia alapján meghatározott CN értékek Területhasználat Talajhidrológiai kategóriák és CN értékek A B C D Erdő 30 60 70 80 Mezőgazdasági terület 60 70 80 80 Rét 50 70 80 80 Település 60 80 80 90 Tó 100 100 100 100 A térinformatikai rendszerben a területhasználatot, illetve a jellemző növényzetet a CORINE alapján vettük figyelembe. Itt is további egyszerűsítéseket alkalmaztunk, és a területhasználatot 4 alapvető kategóriába soroltuk (7. ábra): település, erdő, mezőgazdaság, rét. A HELP szoftver igényeinek megfelelően a térinformatikai rendszerben létrehoztuk a kőzettani-talajtani- területhasználati térképekből álló kombinációt, és minden egyes poligonhoz hozzárendeltünk egy curve number értéket a fentiekben ismertetett számítás alapján. 10
