A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, Vargay Zoltán, VITUKI Kht.: Felszín alatti vizeink nitrátosodása
A 13. ábrán háttérként talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a 14. ábrán pedig a 10 m-es fedő alapján becsült vízáteresztő-képességi kategóriák láthatók. Ez utóbbinál az erősen vízzáró kategória nem jelent teljes vízzáróságot, a finomszemcsés iszapos - agyagos kőzetek tartoznak ide. Az ábrákon látható, hogy talaj vízgazdálkodási tulajdonsága és a telítetlen zóna szempontjából meghatározott nem érzékeny területeken is előfordulnak nagyobb nitrát-koncentrációk, bár nem ez a jellemző. A talajvízszint alatti sekély zónában a talaj- és a fedőrétegek figyelembevételével kialakított érzékenységi kategóriák és a jelenleg tapasztalható nitrátosodás közötti összefüggést - a terhelés említett nagy változékonysága mellett - a folyamatok időbeni alakulása tovább gyengíti. A ma mérhető koncentrációk ugyanis hasonlóak lehetnek attól függetlenül, hogy a szennyezés a múltban gyorsan vagy lassan érte el ezt a zónát. Az érzékenységi kategóriák ugyanakkor a folyamat gyorsaságát tükrözik a nitrátosodás valószínűsége és várható mértéke mellett. Következtetések és javaslatok Az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy a határértéket meghaladó mértékű nitrátosodás csak a sekélymélységű vízadók kisebb részére terjed ki, s ezen belül a településeken és pontszerű mezőgazdasági szennyezőforrások mellett nagyobb mértékű. Nagyobb mélységben is kimutatható a határértéket el nem érő antropogén eredetű nitrátosodás a leáramlással jellemzett területeken, a medenceperemeken és a domb- és hegyvidéki területeken, ahol a gyorsabb szennyezés-lejutást lehetővé tevő telítetlen zóna is vastagabb. A már lejutott szennyezés ezeken a területeken lassan tovább fog terjedni a mélység felé, de a koncentrációt a denitrifikáció, az advekció és diszperzió még csökkentheti. Az eddigi szennyezések műszaki beavatkozásokkal való felszámolása irreális célkitűzés lenne. Fontos viszont a további terhelés csökkentése a települések csatornázásával, a pontszerű mezőgazdasági források (pl. állattartó telepek, településeken belüli állattartás) kibocsátásának erőteljes korlátozásával, az ezekhez tartozó trágyakezelés, valamint a növénytermesztéshez kapcsolódó trágyázás EU irányelveknek megfelelő szabályozásával, illetve a szabályok betartatásával (szabályos működés esetén ugyanis egy állattartó telep sem szennyezhetné a környezetét!). A felszín alatti víztestek megtörtént és várható nitrátosodásának, a terhelés-csökkentésre tett intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére alapvetően fontos az EU Víz Keretirányelv és az EU Nitrát-irányelv szempontjainak megfelelően az utóbbi években - a típusterületi elv figyelembevételével kialakított (bár a sekély rétegekből történő továbbterjedés megfigyelésére elegendő ponttal még nem rendelkező) felszín alatti vízminőségi monitoring (12. ábra) megfelelő működtetése, az időbeli változások megbízható feltárása. (Kiszűrve azokat a változásokat, amelyek egyes vízminőség-figyelő kutak nem megfelelő kiképzéséből (GWIS 2006) származtak.) A monitorozásnak ki kell terjednie a terhelések változásának megfigyelésére, főként a vízminőségészlelő pontok környezetében, illetve a telítetlen zónában történő terjedés megfigyelésére, amire a jelenleg is működtetett TIM (Talajinformációs Rendszer) pontjai szolgálhatnak. Rendkívül fontos lenne a monitoring kutak környezetében folyó mezőgazdasági tevékenység monitorozása és a nitrogén-tápanyagmérleg elkészítése, összevetése a monitoring kutakban mért nitrát tartalommal. A denitrifikációval kapcsolatban még további kutatások szükségesek, erre a célra kialakított, valamennyi tényező megfigyelésére berendezett mintaterületeken. Ezeken, valamint regionális és országos méretekben is a monitoring-adatok értékelését hidrológiai- és transzportmodellezéssel kombinálva célszerű végezni, hogy ezek a tényadatokkal verifikált modellek előrejelzésre is alkalmasak legyenek. A felszín alatti vizekbe történő nitrát-bemosódás a területek nitrát-érzékenységének egyik tényezője a felszíni lemosódás mellett. A lemosódással kapcsolatban a felszíni víztestek eutrofizációjának meggátlása is szempont. Figyelemmel kell lenni a kettő kapcsolatára: a felszíni vizek kisvízi időszakban a nitrátos talajvízből kapnak utánpótlást. Végül felhívjuk a figyelmet a kérdéskörrel környezetvédelmi, vízügyi, mezőgazdasági, földtani és talajtani területen fogalakozó szakemberek együttműködésének szükségességére. 12
