A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások
A TALAJVÍZSZINT TÉR- ÉS IDŐBELI ALAKULÁSA A DUNA-TISZA KÖZÉN A XX. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL NAPJAINKIG, KILÁTÁSOK SZALAI JÓZSEF 1 - KOVÁCS JÓZSEF2 - KOVÁCSNÉ SZÉKELY ILONA3 - LÁZÁR MÁRTA4 - MOLNÁR MARTINA 1 1 - VITUKI Kht., 2 - ELTE TTK, - 3 BGF, KVIFK, 4 - Osaka University, 5 - VIKUV Zrt. 1. Bevezetés A Duna-Tisza köze, ezen belül a Homokhátság - mint feszített vízgazdálkodású térség - felszínalatti vízkészletének és a vizek állapotának megfigyelése és értékelése szempontjából az itt tapasztalt talajvízszint-süllyedések, valamint a várható éghajlatváltozás következményei miatt kiemelt figyelmet érdemel. Az éghajlatváltozás hatásai természetesen nemcsak a Duna-Tisza köze területe vízháztartását befolyásolják majd, hanem a Kárpát-medence egészét érintő hatásokkal kell számolni, amelyek - évszázados időhorizontra kitekintve - azon felszín alatti áramlási rendszerek jelentős módosulását is előidézhetik, melyeket a Duna-Tisza köze peremterületein jelenleg feláramlási zónaként tartunk számon. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, rövidítve: IPCC) 2007. év végén tette közzé 4. jelentését, amelyben különböző éghajlati forgatókönyvek feltételezése mellett a valószínűsíthető változásokat ismertetik. (A Döntéshozói összefoglaló magyar nyelven is hozzáférhető mind elektronikus (pdf), mind pedig nyomtatott változatban. Munkánk során természetesen felhasználtuk a 2008. márciusában elfogadott Nemzeti Éghajlati Stratégia (NÉS) megállapításait is. A dokumentumok letölthetők a 3w.kvvm.hu honlapról is.) Vízkészlet-gazdálkodási szempontból természetesen a legfontosabb kérdés, hogy a különböző forgatókönyvek szabta peremfeltételek között valószínűsíthetően bekövetkező változások milyen mértékűek lesznek, és mely területeket érintenek majd. A különböző térbeli felbontású időjárási modell-számítások alapján a csapadék tér- és időbeli változékonyságának alakulására vonatkozó - számos ok miatt bizonytalanságokkal terhelt - előrejelzések éves szinten a csapadékösszeg számottevő változását ugyan nem jelzik, azonban az éven belüli eloszlás jelentős módosulásával igen. A valószínűsített változásokat is figyelembe vevő, megoldandó vízgazdálkodási feladatok mind az észlelőhálózatok, mind pedig a gyűjtött adatok feldolgozása során alkalmazott módszerek felülvizsgálatát igényelhetik. A további kutatások, a módszertani fejlesztések megalapozásához, a kisebb térségek vízkészletei valószínűsíthető alakulásának becsléshez a klímamodellek tér- és időbeli felbontásának finomodása elengedhetetlen feltétel. A felkészülés és a jövőbeli feladatok meghatározása miatt fontos, hogy a rendelkezésre álló mérési adatok információtartalmát feltárjuk. E cél elérése érdekében alkalmaztuk az utóbbi évtizedekben kifejlesztett matematikai eljárásokat, s e dolgozatban a Duna-Tisza köze, mint közismerten különleges vízgazdálkodási helyzetű régió csapadékmérő állomásai, valamint talajvízszint-észlelő kútjai adatszűrési eljárás után alkalmasnak bizonyult idősorainak elemzését végeztük el a klaszteranalízis nyújtotta lehetőségek felhasználásával.
