A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vári Dezső, FETIKÖVIZIG: A Beregi belvízrendszer fejlesztési koncepciója vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával
IV. A beregi belvízrendszer jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztés lehetőségei A beregi belvízrendszer jelenlegi helyzetében csak a belvizek levezetésére lett kiépítve. Időszakosan ugyan tudunk vizet visszatartani a tiszaszalkai zsilipnél, és a Csarondán megépült fenékgátnál, de ez csak kismértékű elmozdulás az előző időszakhoz képest. A beregi belvízrendszer kiépítése során a holt medreket összeköti, és azok vizeit is levezeti a befogadó felé. Így a terület maximális belvíz-veszélyeztetettsége 14 nap. Az öblözet területe sík holtmedrekkel szabdalt, így a vizek visszatartására sok lehetőség nyílik. A terület mezőgazdasága a rendszerváltástól napjainkig nagymértékű átalakuláson ment át . A gyengébb minőségű szántókat erdősítik, melyre az Uniós támogatással nyílik lehetőség. A legelőterületek gyakorlatilag kihasználatlanok, mivel az állatállomány drasztikusan csökkent. Az öblözet nagy része természetvédelmi terület, és a mezőgazdaság is jelentős átalakuláson ment keresztül, ezért térségben egyre jobban igénylik a vizek visszatartását. A vízvisszatartással a természetvédelmi értékek jobban megőrizhetők, ezzel a térség vonzereje növekszik . A mezőgazdaság is profitál belőle, mivel a talajvízszint kiegyenlítettebb, a növények az aszályos időszakot könnyebben vészelik át. Az utóbbi években több sikeres pályázat készült és valósult meg a vizek pótlására és visszatartására. Mivel a Bereg talaja, éghajlata nem kedvez az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek, ezért előtérbe került a természetvédelem. A LIFE program keretében megvalósulásra került a természetvédelmi területek vízutánpótlása, és vízvisszatartási helyek kiépítésére. A FETIKÖVIZIG sikeresen pályázott az Interreg magyar-ukrán ártér-revitalizációs pályázaton, melynek keretében megtervezték a 41 sz. főút déli oldalán a beregi tározót, melynek megépítésével a térség több szempontból is profitál: 1. az öblözet árvíz-veszélyeztetettsége nagy mértékben csökken. 2. az öblözet területére évente többször a kisebb árhullámokból ökológiai célú vízkivezetést lehet végezni. 3. értékesebbek leszek a természetvédelmi területek. 4. eredményesebb lesz a vadgazdálkodás. A tározó megépítésével egyidőben több olyan műtárgy is megépül, melyek árvizek visszatartását szolgálják a holtmedrekben és a csatornákban. Ezeken a fejlesztéseken túlmenően még több lehetőség is nyílik a vízháztartás javítására, a megfelelő pályázattal ezek is elérhető közelségbe kerülnek a 41 sz. főút északi oldalán. Csaroda-Gelénes- Beregdaróc határában lévő holtmedrek vízutánpótlására. A Szipa csatorna vízutánpótlásával mely a tározó megépítését követően vagy egyidőben vele egy rávezető csatornával a Szipa csatorna holtmedrének vízutánpótlása is megoldódna, és a tározó területén lévő holtmedrekben évente többször is lehetne vízutánpótlást is végezni,mert az eddigi koncepció alapján ökológiai vízkivezetéskor csak a meglévő csatornarendszer és az ezekbe csatlakozó holtmedrek kapnának vizet. 13
